135955. lajstromszámú szabadalom • Eljárás textilneműek vizet tisztító tulajdonságainak növelésére

. Megjelent 1952. évi december hó 15-én. , „ : : —f- • ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 135.955. SZÁM. 8. k. OSZTÁLY. — F—9929. ALAPSZÁM. Eljárás textilnemüek vizet taszító tulajdonságainak növelésére. I. G. Farbenindustrie Aktiengesellschaft, Frankfurt a|Main. •! ' A bejelentés napja: 1942. július 22. ! Németországi elsőbbsége: 1941. július 24. Ismeretes, hogy textilnemüeket cirkonsókat, parafint, viaszokat és/vagy zsíranyagokat tartalmazó , emulziókkal nagymértékben mosásállóan vizet taszítóvá készíthetünk ki. Az effajta kikészítés mosásállóságát még növelhetjük, ha a kikészített textilnemüeket híg alkáliákkal utókezelj ük, ami azonban járulékos munkamenetet jelent. A mosásállóságot azzal iä javíthatjuk, ha a cirkonsókat, parafint, viaszokat és/vagy zsíranyagokat tartalmazó impregnáló fürdőhöz még annyi gyantaképzőt, mint pl. karbamid-formaldehidet, melamin-formaldehidet, fenol-formaldehidet stb. adunk hozzá,.'hogy a textilnemüek a vizet taszító tulajdonságukon kívül egyidejűleg gyürődésállóak, összemenésállóak és duzzadással szemben ellenállóakká válnak. Erre a célra aránylag nagymennyiségű gyanitaképző anyagra, az impregnáló fürdőben literenként mintegy 10Ö g-ra és annál többre van szükségünk. Gyakran kívánatos azonban, hogy a textilnemüek vizet taszító hatásának a mosásállóságát növeljük anélkül, hogy azokat egyidejűleg gyűrődésállóvá, stb. tegyük, annál is inkább, mert nagyobb mennyiségű kemény gyantának a textilnemű ékbe való. beágyazása folytán a rostok szilárdsága és rugalmassága szenvedhet éa ezáltal- a textilnemüek használhatósága csökkenhet. Űgy taláAuk, hogy textilnemüek vizet taszító tulajdonságának a mosásállóságát azzal növelhetjük, hqgy a cirkonsókat, parafint, viaszokat és/ vagy zsíranyagokat tartalmazó impregnáló fürdőhöz csefcély mennyiségű, a gyűrődésállósághoz való kikészítéshez szükséges, vízben oldható gyantaképzőkriek mintegy tizedrészét adjuk. Alkalmas gyantaképzők, pl. formaldehid és karbamid, tiokarbamid, melamin oldatai, vagy az említett anyagok' vízben oldódó kondenzálási termékei. A gyantaképzők a felhasznált kis mennyiségekben a cirkonsókat, parafint, viaszokat és/vagy zsíranyagokat tartalmazó emulziókkal jól megférnek, úgyhogy a felhasználás igen egyszerű. A gyantákhoz való kondenzáló szerek hozzáadása nem szükséges, mert a cirkonsók vmár ilyenként hatnak. A használatra kész fürdők elegendő hosszú ideig tartósak. A gyantaképzés sebességének megfelelőé» a fürdők hatása csak órák múlva, vagy csak egy-két nap múlva csökken. Ha az impregnáló fürdőket gyengén savas kém, hatásra állítjuk be, a fürdők tartósságát gyakran növelhetjük. Öregbített impregnáló fürdőknél néha még fokozott hatékonyságot észlelünk, ami nyilvánvalóan a gyantaképző különösen előnyös kondenzálási fokával függ össze., A gyantaképzőknek a cirkonsót, parafint, viaszt és/vagy zsíranyagokát tartalmazó emulziókhoz a találmány szerinti mennyiségben való hozzáadása folytán még egyébirányú' kedvező hatást is mutatkozik. Ha ugyanis parafin, viasz és/vagy .zsíranyagok mellett még benzinben oldhatatlan viaszokat is' alkalmazunk, akkor a gyantaképzők hozzáadásával lepergető hatást érünk el, mely nemcsak közönséges mosással szemben, hanem egyidejűleg benzinben'való mosással szemben is állékony jóllehet a benzinben oldhatatlan viaszon kívül még lényeges mennyiségű benzinben oldható alkatrészek, pl. parafin, cerezin, montán-*avészter is jelen vannak. A gyantaképző hozzáadása nélkül a leperegtető hatás benzinben való mosásnál nem állandó. ^ A mosásállóság javulása mindenfajta textilanyagoknál, tehát-mind gyapjúnál, mind pedig gyapotnál, regenerált cellulózából yaíó müselyemnél, acetátműselyemnél, regenerált cellulóza-mürostoknál, vagy kevertszöveteknél is megállapítható. Ezek festetlenek vagy festettek lehetnek. A javított mosásállóság lét/ejöttének előfeltétele csupán az, hogy a kezelendő ailyagot nem kezeltük előzőleg szappanoldható, illetve benzinoldható kikészitőszerekkel és hogy a textilnemüeket az impregnálás után magasabb hőmérsékleten szárítottuk. Előnyösen mérsékelten emelt hőmérsékleten szárítunk elő és még rövid ideig 110—140 C°-on melegítünk. A szárításnál mindenesetre olyan hőmérsékletet kell választanunk, amely a felhasznált viaszok olvadási» pontja fölött fekszik és mely ezenkívül a gyantaképződést lehetővé teszi. A mosott textilnemüeket jól •kell öblítenünk és azok ne tartalmazzanak szappannyomoka^ vagy mészszappant. A mosott szöveteket célszerűen röviddel a szárítás előtt megsavanyítjuk. A textilnemüeket esetleg az' elkészítés után alkálikezelésnek is alávethetjük, miként azt elöljáróban megemlítettük. Ez különösén akkor aján-