135911. lajstromszámú szabadalom • Ülésszerkezet járművek számára

•,-fu ?» .Ä-^ r*?» !*>& Megjelent 1952. évi december hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS ; 135.911. SZÁM. 63. c. 37. OSZTÁLY. - 1-4609. ALAPSZÁM. Ülésszerkezet járművek számára. Janász Ödön oki. vegyészmérnök, Budapest. A bejelentés napja :, 1943. március 3. Járműveknél, különösen automobiloknál,* repülő^ gépeknél és betegszállítókocsiknál a .kocsiszekrény kis férőhelye miatt a be- és kiszállás körülmé­nyes, kényelmetlen és lassú. Különösen hátrányos ez betegszállításoknál, midőn a betegnek a kocsiba való behelyezése, vagy onnan való kiemelése igen nehézkes. De hátrányos ez mindenféle járműnél már csak azért is, mert a kocsiszekrény kicsiny belső magassága miatt a kocsi belsejében ném le­het f elállani. Ezen ' a hátrányon segít a találmány. Ennek lényege az, hogy az ülés, vagy annak egy része saját síkjában, vagy lejtős síkban az ajtó­nyitáshoz1 forgatható. Ezáltal a kiszállásnál az ülés­ről rögtön az úttestre, vagy járdára léphetünk, te­hát azonnal felvehetjük rendes testtartásunkat, az úttestről, illetve járdáról beszállva pedig rögtön az ülésre tudunk ülni és így azon kényelhiesen el tu­dunk helyezkedni anélkül, hogy előbb meggörnyedt hejyzetben kellene rendezkednünk. Betegszállítá­soknál a beteg ki- behelyezése így könnyen és ve­szélytelenül végezhető. A találmány szerinti ülés­szerkezet bármely kocsiba beépítheti).anélkül, hogy a kocsiszekrényen változtatni kellene és előállítása néni okoz jelentős költségtöbbletet. A találmány a csatólt rajzon példaképen felvett néhány kiviteli alakjában van feltüntetve, még­pedig ,az . . ; . I» ábra a jármű kocsiszekrényének vízszintes metszete és az ülésszerkezet felülnézete, á 2; ábra az 1. ábra A—B vonala mentén vett ke­resztmetszet, a . 3; ábra az 1. ábra C—D vonala mentén vett hosszmetszet, kiforgatott üléssel, a 4. ábra az ülésszerkezet egy másik kiviteli alak­jának elölnézete, függőleges támasztólábakkal, az 5—6. ábrák "az ülésszerkezet további két kiviteli alakját tüntetik fel részben felülnézetben, és rész­ben vízszintes metszetben, a 7. ábra pedig zongoraszékhez hasonlóan kialakí­tott ülésszerkezetnek oldalnézete. A rajzon '•—a— jelöli a-kocsiszekrény oldalfalát, —b— az ajtókat, —c— a belső válaszfalat, —d-~ a kocsiszekrény fenekét, —e— az ülést, —f— pedig a háttámlát. Az 1—3. ábrák szerinti kiviteli alaknál az ülés két kiforgatható —h— ülőbetéttel van ellátva, me­lyek a helytálló —e— ülésen alkalmazott —g— kivágásokba úgy vannak beillesztve, hogy beforga­tott helyzetben a —h— ülőbetétek és az —e— helytálló ülésrész egységes ülőfelületet alkotnak.; A —h— ülőbetétek negyedkör alakúak és függőle­ges helyzetű —j— forgástengely körül úgy for­gathatók előre, hogy homlokrészük' az ajtónyílás­hoz kerül (1. ábra) és így a kocsiba való beszál­lásnál azonnal el lehet helyezkedni az ülésen. Az ülőbetétnek előre forgatott helyzetben való alátá­masztására a rézsútos helyzetű —-i—' tartókar szol­gál, melynek egyik «vége a —j— forgástengelyhez, másik yége pedig az ülőbetét alsó oldalához van erősítve. A 4. ábra szerinti kiviteli alaknál a —h— ülő­betét mellső szélét függőleges —k— láb' támasztja alá, mely az ülőbetét előreforgatásakor a kocsi­szekrény fenekén, célszerűen gumikerekeken, vagy görgőkön fut. Az 5. és 6. ábrák szerinti kiviteli alakoknál a negyedkörtől eltérő alakú . —h—- ülőbététek van­nak feltüntetve*. Mindkét kiviteli alaknál az ülő­betétek r—j— forgástengelye úgy van -elhelyezve, hogy előreforgatott helyzetben az ülőbetét hom­lokszéle nemcsak az" ajtónyíláshoz fordul, hanem még ki is nyúlik a szabadba, úgyhogy a rajta ülő személy mindjárt a szabadba kerül. A 7. ábra szerinti kiviteli alaknál az ülés, zon­goraszékhez hasonlóan, a középpontjában elhelyezett ^—j— tengely körül forgatható el. 90°-ös elfor­dulás esetén tehát lábunk, mely a menetirányban helyezkedett el, az ajtónyílás elé kerül, úgyhogy azonnal ki tudunk lépni a kocsiból. Szükség ese­tén az ülés vezetékben előre húzható —hj-r— ülő­betéttel lehet ellátva oly célból, hogy az ülést egé­szen az ajtónyíláshoz lehessen hozni. Egy négy­üléses kocsinál pl. igen előnyös az első két ülés­nek ilyen kialakítása. Természetesen az ülőbetétek alakja nincs kötve ••az ábrákon feltüntetett alakhoz, ezek tetszéssze­rinti alkalmas alakban lehetnek kiképezve és bár­mely ülést vagy pótülést a kocsiban lehet középponti függélyes tengelye körül elforgathatóra is kiala­kítani. ' i" I". .

Next

/
Oldalképek
Tartalom