135907. lajstromszámú szabadalom • Égésbiztos szigetelés elektrotechnikai célokra

Megjelent 1952. évi december hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 135.907. SZÁM. 2Í. c. 1-19. OSZTÁLY. - H-11788. ALAPSZÁM. Égésbiztos szigetelés elektrotechnikai célókra. Patentverwertungs-Gesellschaft mit beschränkter "Haftung „Hermes" Berlin, mint a Siemens-Schuckert Werke A. G. berlin-siemensstadti cég jogutóda. A bejelentés napja: 1943. március 5. Németországi elsőbbsége: 1942. március 5. ' Az elektrotechnikában használt szigetelőanyagok legtöbbjének hátránya, hogy nagy hőszigetelés. ese­tén tekintélyes mennyiségű szervesanyagtartalma miatt füstölögni kezd és vé-gül elszenesedik, ille­tőleg elég. Ismeretesek olyan javaslatok, melyek szerint a szigetelés egészében vagy legalábbis részben szer­vetlen anyagból volna készítendő. Az ilyén szige­telőanyagok ugyan égésbiztosak, hátrányuk azon­ban, hogy mechanikus és villamos szilárdságaik túlságosan kicsinyek. A találmány elektrotechnikai célokra való, külö­nösen vezetékek és tekercselések szigetelésére al­kalmas oly égésbiztos szigetelőanyag, amelynél a fenti hátrányokat kiküszöböltük. Ä találmány értelmében a szigetelőanyag a veze­tékre, illetőleg a szigetelendő testre felvitt szer­vetlen szigetelő rostanyagból, például előnyösen üvegselyemből, és .ezen elrendezett, lakk- és bárium­szulfát keyerékéből álló, megkeményített bevonat­ból van. Ez a keverék előnyösén 30 térfogatrész báriumszulfátból és 17 térfogatrész lakkból van. A - használt lakk súlyszázalékban kifejezett össze­tétele előnyösen a következő: '20% műgyanta, mely a kereskedelemben ,„Albertol" név alatt kapható, 14% lenolaj, 46% olajjal modifikált fenolgyanta, 20% higitószer és szárazanyag. - Az elektrotechnikai célokra való szigetelést elő­nyösen a következő módon állítjuk elő: Először a' vezetőt-szervetlen rostokból álló alap­szigeteléss^I vonjuk be, például üvegselyemből ké­szült szállal körülszőjük, betekercseljük, vagy be­fonjuk. Különösen célszerű, ha a vezetékre üveg­selyemből készült szalagot a szokásos "módon fel­tekercselünk. Az így előkészített vezetékre tetsző­leges módon lakk és báriumszulfát keverékéből álló bevonó réteget viszünk fel. Ezt a bevonatot pél­dául felkenjük, felfecskendezzük, felöntjük vagy pedig a betekercselt vezetéket a bevonó anyagot alkotó keveréken áthúzzuk. Hogy a bevonat az alap­szigetelésén mindenütt egyforma vastag legyen, célszerű, ha a vezetéket a bevonó anyaggal megtöl­tött edény fenekében lévő nyíláson át behúzzuk és függőlegesen felfelé lehúzzuk. Ha a vezetéket más irányban húzzuk, akkor a vezeték mentén egyen­lőtlenül lerakódó bevonatréteget azon alkalmas szer­számmal egyenletes vastagságúra simítjuk. A be­vonati réteggel ellátott vezetéket ezután néhány órán át szobahőmérsékleten, majd a szobahőmér­sékletnél 100°-kal magasabb hőmérsékleten megszá­rítjuk. A szárítási folyamat célszerűen körülbelül 10 óra hosszát tart. Miután a hőmérséklet fokoza­tosan 150°-ra melegedett, megkezdődik a megkemé­nyítési folyamat. Ez a folyamat körülbelül J.5 óra hosszat tart. Ha tekercseket és csévéket a találmány szerinti szigeteléssel látunk el, úgy ez esetben is először a feltekercselendő vezetéket szervetlen rostanyagból .készült alapréteggel vonjuk be, majd az így elő­készített vezetéket a fent már leírt módon lakk- és báriumszulfát keverékén húzzuk át. Ezután a veze­téket például csévére' feltekercseljük. Ha egy tel­jes vezetékréteg elkészült, úgy ezt a féhtemlített keverékkel bevonjuk, főként pedig a vezetékek kö­zötti esetleges üreges tereket a keverékkel kitölt­jük. Ezután felvisszük a következő tekercsréteget és a fent leírthoz hasonló módon- járunk el mindaddig, amíg az egész tekercs készen van. A kész tekercset összes külső felületein a leírt keve­rékkel vonjuk be, majd az egyes vezetők készítése kapcsán már leírt hőkezelésnek vetjük alá. A lakkból és báriumszulfátból álló keverék el­készítésekor ügyelnünk kell arra, hogy a bárium­szulfát a keverékben egyenletesen legyen elosztva. Ezért célszerű, ha a keveréket felvétele előtt és közben ismételten keverjük. A rajzban a találmány két példakénti kiviteli alakját metszetben tüntettük fel. Az 1. ábra veze­ték, a 2. ábra a tekercs keresztmetszete. Az 1. ábrában I a vezeték, 2 az alapszigetelés és 3 az arra felvitt megkeményített lakk-bárium­szulfát-keverék alkotta bevonat. A 2. ábrában 5 a vezeték, amelyek mindegyikén az 1. abrabeli szigetelés van. A 6 réteg lakk- és báriumszulfát keverékéből van, melyet az egyes tekercsrétegek között rendeztünk el. Ugyanebből az & j*.ííáí«..'-.\.

Next

/
Oldalképek
Tartalom