135905. lajstromszámú szabadalom • Katódsugaras oszcillográf több folyamatnak egyidejű felvételére

Megjelent 1952: évi december hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 135.905. SZÁM. 21. e. 1-13. OSZTÁLY. - H-11.652. ALAPSZÁM. Katódsugaras oszcillográf több folyamatnak egyidejű felvételére. Dr. pil. habil. Hinderer Hermann tanár, Berlin—Steglitz. A bejelentés napja: 1942. október 26. A találmány több folyamatnak egyidejű felvételére alkalmas' katódsugaras oszcillográf. Ily oszcillográfnak több sugárkitérítő berendezése van s eddig mindegyik kitérítőberendezéshez vagy külön, teljes sugárkeltőrendszert alkalmaztak, vagy pedig — közös sugárkeltőberendezés esetén — a sugarat rekeszekkel a kitéritőberendezések számának megfelelő számú' részre osztották. Ismeretes továbbá olyan katódsugaras oszcillográf is, amelyben az egyetlen elektronsugarat előzetes kitérítőszervek gyors egymásutánban ugrásszerűen az; egyes kitérítőberendezések körzetébe vezetik, vagy pedig tetszőleges, például színuszalakú mozgást előidéző előzetes kitérítőszervek egymásután irányítják .a sugarat az egyes kitérítóberendezésekhez, mimellett az. előzetes kitérítés hatását utólag a «ugar harántirányú vagy hosszirányú vezérlésével egyenlítik ki. v ' Az ismert elrendezések kivitelezése nehézségekkel jár. További hátrányuk, hogy az előzetes kiterítéshez járulékos szervek, például generátorok kellenek.- Ezenfelül az' ugrásszerű, előzetes kiterítéshez szükséges feszültségfokozatok létesítése, valamint a folyamatos előzetes kitérítés hatásának kiegyenlítése is igen körülményes művelet. A- találmány szerint' csak .egyetlen sugárkeltőrendszert alkalmazunk és" a sugarat a kitérítőrendszerek irányában, azaz haladási irányára merőlegesen, erősen széthúzzuk,, minek folytán a többszörös, kitérítőrendszer mindegyik, része megkapja a sugárnak egy részét. Ezután az elektronsugárnyalábot magukban véve ismeretes villamos, vagy' mágneses, vagy villamos és "mágneses gyüjtőberendezésekkel annyira összpontosítjuk, hogy az esetben, 'ha a kitérítőrendszerekre nem hat feszültség, • a képernyőn egy vagy több_ világító pont jelenik meg. Ha viszont feszültség hat a kitérítőrendsze-' rekre, úgy a sugárnyaláb; egyes _ részei megfelelő világító ábrákat rajzolnak a képernyőre. • - A találmányt gyakorlatilag például úgy foganatosíthatjuk, hogy a katódából kiinduló .sugárnyalá- • bot először nagy nyílásszögű kúppá alakítjuk, azután mágneses, vagy villamos gyüjtőborendezéssel ö.sszetartóvá tesszük és a, világítóernyőn egyetlen pontba összpontosítjuk. Ahelyett, hogy a sugárból köralakú keresztmetszetű kúpot alakítanánk, úgy is eljárhatunk, hogy a sugarat • egyik oldalán' erősebben széttartóvá tesszük, mint a másik oldalán, mire például elliptikus keresztmetszetű sugárnyaláb létesül. Ezt keresztezett hengerlencsék alkotta fényoptikai berendezéshez hasonló elektronoptikai berendezéssel 'érhetjük el. mely pontalakú fényforrást képez le. Hogy lehetőleg kedvező leképezési viszonyokat kapjiínk és hogy a kitérítőrendszereken földpotenciál uralkodjék,' a gyüjtőkészülékek részekre oszthatók és azok részben a kitérítőrendszer előtt, részben a mögött rendezhetők: el. Ezenfelül a többszörös kitérítőberendezést vagy ennek árnyékolását is felhasználhatjuk hengerlencseszerü hatású gyfűtőberendezésként. Ez esetben a többszöíös kitérítőberendezésnek vágy árnyékolásnak környezetétől eltérő potenciált kell adnunk. Emellett mérési okokból célszerű, ha a többszörös kitérítőrendszernek földpotenciálja van, hogy a világító pont ne veszítsen élességéből és a sugár érzékenysége is csak lehetőlég kis -mértékben csökkenjen. A világító pont élességének és világosságának -növeléséhez ugyanis szükséges volna, hogy a következő elektróda potenciálja növekedjék, ez azonban ejetleg' csökkenthetné a sugár érzékenységét. Hogy a kívánt hengerlencse hatást elérjük, az elektronforrás kiterjedése a gyűjtőrendszer leképezési viszonyával azzal hozható összhangba, hogy az elektronforrást egymásra merőleges irányokban • oly méretekkel szerkesztjük, amely a gyűjtőrendszernek ezekben az irányokban mért leképezési viszonyával fordítva arányos. A találmány szerint továbbá a többszörös- kité"ríEÖrendszert vagy árnyékolását a cső burájának a világítóernyő felöli részében lévő falburkolatával együtt olyan össze lett- lencseként alakítjuk jki, amelynek egyes lencséi hengerlencsék és amelynek forgásszimmetriás része szórólencse. • A szórólencseként ható rész'majdnem teljesen kiegyenlíti a sugár gyrsítása okozta érzékenységcsökkenést anélkül, hogy a keresztezett hengerlencsékkel foganatosított ábrázolást károsan befolyásolná. Hogy ez az összetett lencse a kép széleit lehetőleg ne torzítsa, előnyös, ha a cső burájának átmérője a többszörös kitérítőrendszer mögött hirtelen megnőve-