135896. lajstromszámú szabadalom • Kétaknás rendszerű téglaégető kemence

Megjelent 1952L évi áeáelhber hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 135.896. SZÁM. 80. c. 1-15. OSZTÁLY. -- KK~50?VLAPSZÄM. iteM 'i Kétaknás rendszerű, téglaégető kemence. Geresics József traktorvezető gépész, Tornyiszentmiklós A bejelentés napja: 1942 június 6. , Pótszabadalmi bejelentés a 131.829. lajstromszámú törzsszabadalomhoz. A találmány a 131,829. lajstromszámú törzssza­badalom 1. igénypontja szerinti kétaknás tégla­égető kemencének leegyszerűsített alakja. A törzs­szabadalom szerint a téglaégető kemencének az égőakna alatt elrendezett levegőaknája van, ebbe van fektetve a gázbevezetőcéő, amelyből a gáz keve­rőházakon és elosztócsövön keresztül samottéglák nyílásain át levegővel kevert állapotban kerül az égőaknába. A samottéglák a két aknát elzárják egy­mástól. A találmány szerint megtartjuk a két aknát, a gázbevezetőcső ugyancsak a levegőbevezetőaknába van helyezve, ennek azonban nem az aljára, ha­nem a felső részére s a törzsszabadalom szerinti összes többi részek, ú. m. a keverőházak, az elosztó­cső és a samottéglák elmaradnak. A két kamra, egy­mástól nincs is teljesen elválasztva, hanem torok köti őket össze egymással, úgyhogy a levegő a levegőkamrából közvetlenül az égrőaknába juthat. A találmány szerint az égőaknát a levegőaknával összekötő torok alsó része célszerűen »zűkebb, füg­gőleges falú keverőtorokká, felső része pedig fel­felé bővülő lángtorokká van kialakítva olymódon, hogy a levegőakna felső részébe helyezett gázcső felső felületinek nyílásain nyomás alatt kiáramló gáz előbb a keverőtorokba kerül, ahol szívóhatásá­nál fogva a gázcső és •& torokfalak között kétoldalt lévő levegőátbocsátó réiseken keresztül a levegőt ra­gad magával, ezzel keveredik, majd a felfelé bővülő lángtorokon keresztül az égőaknába kerül. A rajz a találmány egy példaképpeni kiviteli alakját tünteti fel. Az 1. ábra a téglaégető kemence keresztmetszete, a 2. ábra a gázbevezetőcső felülnézete. 1 az égetendő 2 téglákból kiképezett szokásos égőakna, 3 az ezalatt fekvő levegőakna, melynek felső részében van elhelyezve a felső felületén 4 gázkibocsátónyílásokkal ellátott 5 gázbevezetőcső. 6 és 7 a levegőakna oldalfalait jelöli. Az 1 égő­akna és a 3 levegőakna- között van a.torok, mely célszerűen alsó 8 levegőtorokra és felső 9 láng torokra van osztva. A 8 levegőtorok oldalfalai célszerűen függőlege­sek, ami az 5 cső elégését van hivatva megakadár lyozni, míg a 9 lángtorok felfelé kúposán szélese­dik. Az 5 gázcső 4 nyílásain nyomás alatt kiáramló gáz a levegőt a 3 aknából a gázcső két oldala men­tén az 5 cső és a levegőakna falai közti 10 hosz­szanti réseken át magával ragadja, vele a 8 keverő­torokban bensőségesen keveredik és a 9 lángtorok­ban teljesen lángra lobbanva jut az 1 égőaknába, ahol a 2 téglákat tökéletes elégéssel teljesen kiégeti. A találmány előnye a rendkívül egyszerű kivi­telen kívül még az is, hogy a lángnak visszacsa­p'ása semmikép nem következhetik be, minthogy a gáz nem a levegővel kevert állapotban kerül az égőtérbe. A tökéletes elégés így is biztosítva van, mert a gáznak a levegővel való bensőséges keve­redésre és elégésre a keverő- és lángtorokban ele­gendő ideje van. ' * Szabadalmi igénypontok: 1. A 131.829. lajstromszámú törzsszabadalom 1. igénypontja szerinti téglaégető kemence kiviteli alakja, amelyre az a jellemző, hogy a levegőakna és az égőakna között a gáz-levegőkeveréket az égő­aknába bocsátó torok van s a felső felületén gáz­kibocsátó nyílásokkal bíró gázcső ennek alsó szint­jében van elhelyezve olymódon, hogy a gázcső és a torok falai között kétoldalt levegőátbocsátó rés van. 2. Az 1. igénypont szerinti, téglaégető kemence kiviteli alakja, amelyre az a jellemző, hogy a torok alsó része függőleges falú keverőtorokká, feíső ré­sze pedig felfelé bővülő lángtorokká van kialakítva. ~< 1 rajzlap-melléklettel A kiadásért felel a Tervgazdasági Könyvkiadó igazgatója. Terv Nyomda.,— 1480 — F. v-: Sumits István-

Next

/
Oldalképek
Tartalom