135875. lajstromszámú szabadalom • Villamos gázkisüléses cső, különösen túlfeszültségbiztositó

Megjelent 1950. évi január hó 16-án. 0 ß S Z Á 6 0 S T A L Á L M Ä N Y I H I V A T A L SZABADALMI LEÍRÁS 135875. SZÁM. 21 e 68—72 OSZTÁLY. — F-10114. ALAPSZÁM. (Vll/g.) Villamos gázkisüléses cső, különösen túlteszültségbiztosító. Fides Gesellschaft für die Verwaltung' und Verwertung von gewerblichen Schutzrechten mit beschränkter Haftung, Berlin, mint a Siemens—Ilaiske Aktiengesell­schaft, Berlin—Siernensstadt jogutóda. A bejelentés napja: 1942. évi november hó 28. Németországi elsőbbsége: 1941. évi november hó 28. A találmány villamos gázkisüléses cső, mely különösen túlfeszültségbiztosítóiként használható. Ha az ilyen cső elektródáira oly feszültséget kapcsolunk, mely a gyujtó-5 feszültséggel legalább egyenlő, akkor a cső­ben oly aram iolyik, maiynek növekedtével a csőben fennálló feszültségesés előre meg­határozott értékig gyorsan csökken. E feszültségérték, mely a gyakorlatban pél-10 dául 130—150 Volt között lehet és normális ködfénykisülésnek felel meg, csak addig állandó, amíg a cső árama meghatározott értéket el nem ért. Az áram ez értékénél a ködfénykisülés ívfénykisülésbe megy át, 15 miközben a feszültségesés a csőben gyorsan süllyed. A ködfénykisülésnek ívfénykisülésbe való lehetőség szerint gyors átmenete külö­nösen túlfeszültségbiztosítóknál kívánatos, mert bár az ívfénykisülés közben a kisütő-20 edényen át igen nagy áram vezethető le, a csőfeszültség teljesítménye az igen kicsiny csőfeszültség következtében mérsékelt hatá­rok között marad. Kitűnt, hogy alumínium­elektródák alkalmazása esetén a iködfény-25 kisülés igen kis áramerősségeknél, például 300mA mellett megy át ívfénykisülésbe anélkül, hogy közben a kisülés az abnor­mális ködfénykisülésbe menne át. Alumínium­elektródák azonban sok esetben nem alkal-80 mázhatok. Ha azt kívánjuk, hogy a cső nagy áramokat vezessen vagy nagy terhe­lést hosszabb ideig álljon, vagy ha az elektródákat a cső előállítása közben nagy mértékben, például 1000 C°-ra kell felheví­teni, — amire például akkor van szükség, 35 ha keményiorrasz kötéseket kell alkalmazni — akkor az elektródák előállításához maga­sabb olvadáspontú fémeket, például vasat kell használni. Az ilyen fémeknél azonban a ködfényki- 40 sülésnek ívfénykisűlésbe való oly kedvező körülmények közötti átmenetét, mint pél­dául aluminiumelektródáknál, eddig nem sikerült biztosítani. Magasabb olvadáspontú fémekből készült elektródákkal felszerelt 45 csöveknél a ködfénykisülés csak nagyobb áramerősségeknél, például 1 A-nél megy át ívfénykisülésbe. A találmány célja, hogy a ködfénykisülés­nek ívfénykisülésbe való átmenetét magas 50 olvadáspontú fémekből, nevezetesen 900 C°-nál magasabb olvadáspontú fémekből, készült elektródáknál, már a lehetőség sze­rint kicsiny áramerősségek mellett is el­érjük anélkül, hogy az átmenet közben ab- 55 normális ködfénykiisülés jelentkeznék. A találmány értelmében legalább az egyik elektróda a másik elektróda felé fordított felületének legalább egy részén felfecsken­dezett alüiTiiniumbevonattal van ellátva. Ki- (;0 tűnt, hogy az ilyen megoldásnál a ködfény­ki sülés ívfénykisűlésbe lényegesen kisebb

Next

/
Oldalképek
Tartalom