135586. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aldol előállítására

Megjelent 1949. évi április hó 25-én. MAGYAR SZABADALMI BÍRÓSÁG S Z A B A D A LMI LEJ R Á S 135586. SZÁM. IV/h/1. OSZTÁLY. — 1^-7918. ALAPSZÁM. Eljárás aldol előállítására. Magyar Rug-gyantaárúgyár r.-t., Budapest. A bejelentés napja: 1940. évi január hó 26. Aldolnak acetaldehidből való előállítá­sára több olyan eljárás ismeretes, melyek azon a felismerésen alapszanak, hogy acet­aldehid lúgos közegben aldollá alakul. Ezek-5 "nél az eljárásoknál vagy erős lúgot (pl. nát­riumhidroxidot), vagy valamely gyengébb alkalítású sót vagy vegyületet, használtak, (nátriumkarboriátot, stronciumóxidot, kal­ciumoxidot stb.) Az érős lúg használatának 10 azonban az a hátránya', hogy a reakció gyorsan megindul, az acetaldehid könnyen és hirtelenül felforr, miközben nagy része elpárolog, más része viszont sűrű, sőt ke­mény aldol gyantává (poli-aldollá) alakul, 15 amely további szintézishez már nem alkal­mas. Még ha a legnagyobb óvatossággal adagoljuk a nátriumhidroxidot és csak igen kis feleslegben alkalmazzuk, akkor is vi­szonylag1 nagymennyiségű ilyen poli-aldolt 20 kapunk, mely a további szintézishez nem al­kalmas. Gyenge lúgos közeg használatánál az átalakulás nagyon lassú, de ekkor is be­következhetik, hogy az az aldol, mely ia re­akció elején keletkezett, poli-aldollá polime-25 rizálódik, mielőtt a többi acetaldehid a re­akció során átalakulna. Jó minőségű aldol előállításához tehát két feladatot kellett megoldani. Egyrészt a re­akció lassításával és biztonságos vezetésé-30 vei meg kellett akadályozni azt, hogy az acetaldehid idő előtt felforrjon, s másrészt meg kellett gátolni azt, hogy az egyszer már monoaldollá alakult acetaldehid polimerizá­lódjiék. 35 Azt találtuk, hogy úgy a reakció meneté­nek szabályozását, mint az aldol polimerizá­lódásának a megakadályozását elérhetjük, ha az aldol előállításához használt enyhén lúgos közegben gyakorlatilag állandó hidro­gén-ion koncentrációt tartunk fenn, azáltal, 40 hogy a lúgosítást alkalmas puffer-oldattal létesítjük. Ilyen puffer-oldat példája nái­riumtetraborát és nátriumhidroxid olyan ke­veréke, amelynek pff ja kb. 11 — 12. Az ez­zel az oldattal lúgossá tett acetaldehid hid- 45 rogén-ion koncentrációja sokkal állandóbb, mint akár nátriumhidroxid, vagy akár va­lamely más gyenge lúg1 használatánál. A reakció menetének a találmány szerinti szabályozását és az aldol polimerizálódásá- 50 n.ak megakadályozását még hatásosabban megvalósíthatjuk akkor, ha az aldolnak a fenti eljárással való előállítása közben a 127.535 a. sz. bejelentésünk szerint többér­tékű fenolokat, pl. hidrokinont adagolunk a 55 reakció keverékéhez. Az eljárás egy példáját a következőkben ismertetjük: \ 1 kg 21—24 C°-on átdesztilláló, lehetőleg friss acetaldehidet, 0°-ra lehűtünk, majd 60, fenolftalein indikátor mellett óvatosan n/2, vagy n/5 nátriumhidroxiddal semlegesítjük. Ügyelünk arra, hogy eközben a hőmérsék­let 10 C° fölé ne emelkedjék és akkor fejez­zük be a nátriumhidroxid adagolást, amikor (55 az oldat 4—5 percen át megtartotta piros színét. Ezután lassan csepegtetve keverés vagy rázás közben adagoljuk a puffer-olda­tot, mely 50 cm8 n/10 nátriumtetraborát, és 10 era 8 n nátriumhidroxid keverékéből áll. 70

Next

/
Oldalképek
Tartalom