135574. lajstromszámú szabadalom • Szétfeszíthető hüvelyből álló rögzítőkészülék

Me»jelent 1949. évi április hó 25-én. MAGYAR SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 1355-74-. SZÁM. XI V/a/l. OSZTÁLY. -- N-3825. ALAPSZÁM. Szétfeszíthető hüvelyből álló rögzítőkészülék. Dr. Nagy Barnabás igazgató és Salz.er József magántisztviselő, Budapest. A bejelentés napja: 1943. évi április hó 21. .Már régen ismeretes, a falba, padlóba, betonba, stb. erősítendő tárgyakat bevésett lyukba helyezett kis fatömbökbe csavarozni, vagy a tárgyakat kiöntött csavarokkal meg-5 erősíteni. Ismeretes továbbá a fokozott szi­lárdsági illetve biztonsági igények kielégí­tésére, valamint a falak, padlók kímélésére és a munka gyorsítására a fúrt lyukakba különböző szerkezetű, beékelt, rostos anyagú 10 vagy fémből készült hüvelyeket elhelyezni. Azonban ezek a hüvelyek sem eléggé biz­tosak, aránylag könnyen kilazulnak és új állapotban sem tartanak eléggé erősen. Fő­képen ott működnek tökéletlenül az ismere-15 tos megerősítő hüvelyek, ahol rezgéseknek vannak kitéve. A találmány célja a beékelt illetve szétfe­szített rögzítőhüvelyeket tökéletesíteni és azon a megismerésen alapszik, hogy az is-20 mert hüvelyek tökéletlen voltát főleg az okozza, hogy nincsenek egész hosszuk men­tén a furatba szorítva. A találmány értelmében tehát úgy járunk el, hogy a hüvelyt hosszirányban egymás-25 hoz illő két vagy több részből, tehát henger-" palást szeletből készítjük, mely belül hossz­közepének mindkét oldalán kúpos és e kúp­felületekbe két feszítődugó illik, melyek csa­varral egymás felé húzhatók vagy egyrnás-30 tói távolíthatók a hüvely teljes hosszának szétfeszítésére. Ilymódon elérjük azt, hogy ;>. hüvely mindenütt, tehát teljes hossza men­tén a furat falához szorul és rendkívül erő­sen tart még akkor is, ha a hozzá» erősített 35 tárgy rezgéseknek van kitéve. A találmány további részleteit a csatolt rajzzal kapcsolatosan magyarázzuk meg, mely a találmány két példaképpen! kiviteli alakját mutatja. Az.l. ábra háromrészes ki­vitel hosszmetszete, amelynél a két kúpos 4,0 dugót egymástól távolítani kell. A 2. ábra metszet az 1. ábra'II—ITvonala Ynentén, a 3. ábria pedig ia III—III vonal szerinti met­szet felerésze. A 4. ábra négyrészes kivitelt mutat, amelynél a feszítődugókat egymás- 45 hoz közelíteni kell és az 5. ábra metszet a 4. ábra V—'V vonala szerint. Hivatkozással az 1. és 2. ábrára, a hüvely három darab 1, 2 és 3 részből áll, amelyek cgy-—egy harmad hengerpalástszeletet al- 50 kotnak. A háromrészes hüvely belül hossz­közepétől a külvilág felé szűkül és kúpos fe­lületeibe két (4) és (5) feszítődugó illik. A rajz ezeket a feszítődugókat abban a szélső helyzetben ábrázolja, amelyben azok egy- 55 máshoz legközelebb vannak, tehát az 1, 2 és 3 részek is egymást érintik, vagy majdnem érintik. Hogy ebből a helyzetből kiindulva a dugókat egymástól távolítani és a hüvelyt szétfeszíteni lehessen, az (5) dugó anya- 60 menetes és a (6) csavar illik bele, amelynek vége a (4) feszítődugóra., támaszkodik. En­nek a (6) csavarnak a.csavarásával tehát a hüvely kellő mértékben szétfeszíthető. Az . (5) dugó kemény anyagú, pl. öntöttvas, QŐ viszont a (4) dugó előnyösen lágy anyagú, pl. ólom vagy más képlékeny anyag, ami tapasztalat szerint a rögzítés szilárdságát kedvezően befolyásolja. Hogy azonban erre a lágy anyagú dugóra mégis kellő erejű 70

Next

/
Oldalképek
Tartalom