135550. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kis viszkozitású nemesített olajok előállítására száradó és félig száradó olajokból

Megjelent 1949. évi április hó 25-éin. MAGYAR SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 135550. SZÁM. IV/h/1. (IV/f.) OSZTÁLY. — L-9235. ALAPSZÁM. Eljárás kis viszkozitású nemesített olajok előállítására száradó és félig száradó olajokból. Lobositzer Aktiengesellschaft zur Erzeugung' Veg-etabilischer Oele cég-, Lobosítz. A bejelentés napja: 1943. évi július hó 16. Németországi elsőbbsége: 1942. évi július hó 22. A találmány száradó és félig száradó olajok nemesítésére vonatkozik. A száradó és félig száradó olajok nemesítését célzó eddigi eljárások majdnem mind 5 a standolaj elnevezés alatt ismert sűrített olajok előállítására irányultak. Ezeknél az olajat melegítéssel, levegő átfúvatásával, vegyi behatással vagy ezen eljárások tetszőleges kombinációjával többé vagy kevésbbé 10 sűrűnfolyó termékekké alakították át. Emel/ett a nemesítés foka legalábbis a vízben való duzzadóképesség, időjárásállóság, fény, keménység és egyéb tulajdonságok tekintetében általában az olaj viszkozitásával együtt 15 növekszik. Az olaj (lenolaj) nagyfokú nemesítésének elérésére az olajat 100—200 Poise egységig terjedő viszkozitásra kell besűríteni. Az My termékek elkenése nagyobbfokú hígítást igényel, pl. terpenltinolajjai, liakkben-20 zirnnel vagy hasonló oldószerekkel. Az oldószerpazarlástól eltekintve, ,a hígítás hátránya, hogy a mázolás fedőképességét és rétegvastagságát gyakran hátrányosan csökkenti. Azt találtuk, hogy iá száradó és félig szá-25 radó olajokat, a halolaját beleértve, egyszerűen és gazdaságosan oly termékekké alakíthatjuk át, amelyek iá fenti hátrányoktól mentesek. . i •'••'*HWi Ismeretes, hogy ha a standolajat hevítés-30 sei állítjuk elő, úgy a linol- és linolinsav elszigetelten álló kettős kötései a konjugált állásba helyeződnek át. Ezen konjugációkat a szokásos standolajkészítésnél állandóan és fokozott mértékben a Diels—Alder-féle dien- « szintézis-szerű polimerizáció elroncsolja. 35 A találmány szerint a száradó és félig száradó olajoknak, a halolajokat beleértve, hevítéses nemesítését célzó eljárást úgy hajtjuk végre, hogy a mindenkor használt olaj kettős kötéseinek konjugált kettős köté- 40 sekké való áthelyeződése a maximális fokban, ia polimerizáció (sűrűsödés) pedig a minimális fokban történjék. Az eljárást kéntartalmú fémkatalizátórokkal oly hőmérsékleten hajtjuk végre, amely 45 a szokásos, általában 270 C° fölötti, standolajfőző hőmérséklet alatt fekszik. A találmány szerinti eljárásnál használt hőmérséklet az olaj természete és összetétele szerint változik ós gyakran 170 és 220 C° között. 50 célszerűen 180 C°-on van. A kéntartalmú fémkatalizátorok, előnyösen nikkelkatalizátorok, kéntartalma tág határok között válíozhatik. Már aránylag kis kéntartalom hatása felismerhető, túl kis mennyiségű kéné 65 nem kielégítő, míg kénmentes fémkatalizátorok hatástalanok. Ipari üzemben célszerűen a katalizátorfémre vonatkoztatott körülbelül 1—5% kéntartalmat használunk. A katalizátorok ismert hordozókkal, pl. 60 kovafölddel, aktív szénnel vagy hasonlókkal kapcsolatban vagy pedig ezek nélkül alkalmazhatók, '