135543. lajstromszámú szabadalom • eljárás elektroncsövek katódjának előállítására

Megjelent 1949. évi április hó 25-én. Ml ÖT l-l SZABADALMI BIRÓSÍG SZABADALMI LEÍRÁS 13,5543. SZÁM. Vil/d. OSZTÁLY. — L-9155. ALAPSZÁM. Eljárás elektroncsövek katódájának előállítására. C. Lorenz Aktiengesellschaft, Berlin-Tempelhof. A bejelentés napja: 1943. évi április hó 22. Németországi elsőbbsége: 1942. évi május hó 14. Öxidkatódával feís'zerelt, nagy feszültség­gel működtetett elektroncsövekben az eset­ben, ha a batóda és az anóda köze kicsiny, előfordulhat, hogy az elektronkíbocsátó 5 anyagréteg részecskéi leválnak a katódá­ról. Az oxidkatódákat azelőtt felkenés, me­rítés, vagy fecskendezés' útján borították elektronkibocsátó anyaggal. Az újabban használt el'ektroforézises eljárással lényege-10 sen jobb katódákat lehet készíteni, amelyek­nek elektronkibocs'átó rétege kevésbbé haj­lamos a leválásra, de az így készített kató­dák sem mentesek teljesen az említett hibától. '''•'•..: 15 A találmány szerint oxidkatódák borítá­sához ezénsavkörnyezetben nyomás1 alatt való hevítéssel vagy ömlesztéssel sűrített elektronkibocsátó anyagot haslználunk. Az elektronkibocsátó anyagot ismert mó-Sö don oldható alkáliföldfémvegyületekből, pél­dául alkáliföldfémek nitrátjainak és/vagy hidroxidjainak közös oldatából egyszerre csapatjuk le oldható karbonáttal olyképen, hogy a karbonátok olyan elegykristályok 25 alalcjában csapódjanak le, aimd'yekben mo­lekulasúlyaik egészszámű arányának meg­felelő arányban vannak jelen. Az elektron­kibocsátó anyagot például báriurn-stron­cíum-foarbonát vagy bárium-stroncium-kal-30 cium-karbonát alkothatja. A szárított, por­alakú elektronkibocsátó anyagot szénsav­környezetben nyomás alatt megömlesztjük, az ömledéket összezúzzuk és golyós, malom­ban nedvesen a kívánt nagyságú szem-35 cáékké őröljük. Az így készített szuszpen­ziót aztán ismert módon, például fecskende­zés vagy kataforézis útján lehet feldolgozni. Az elektronkibocsátó anyagnak fecsken­dezés útján való feldolgozása esetében elő­nyös, ha a vizes' szuszpenzióhoz, néhány 40 százalék, pl: 1 % tejsavat adfunk hozzá kötő­anyagként. Ha a katódát kataforézis útján kívánjuk az elektronkíbocsátó anyaggal bo-rítani, akkor ezt az anyagot szerves folyadékban, 45 pl. etilalkoholban, metilalkoholban, vagy szerves folyadékok, pl. etilalkohol és aceton vagy propilalkohol és aceton keverékében kell sz'uszpendálni. A kataforézishez való fürdőbe használata előtt néhány percig 50 szénsaváramot bocsátunk be. A kész katódát elektronkibocs'átó anyag­gal való fedése után szerves anyaggal, pl. kollodiummal ^borítjuk, amely később a lég­ii ijjas térben teljesen felbomlik és elpárolog. 55 Hevítéssel is' meg lehet gátolni az elek­tronkibocsátó anyag leválását a katódáról, habár nem is olyan tökéletesen, mint az említett ömlesztéssel. Evégett az. elektron­kibocsátó anyagot s'zénsavkörnyezetben zsú- GO gorodás bekövetkeztéig hevítjük, azután szénsaváramban lehűtjük, megőröljük, majd ismét hevítjük és ezt az eljárást addig ismé­teljük, amíg el nem érjük az elektronkibo­csátó anyag kívánt sűrűségét. A lecsapott 65 elektronkibocsátó anyagot mind az ömlesz­téssel, mind a hevítéssel való kezelés ese­tén a szárítás előtt még vizes oldatban is hevíthetjük. Ha az elektronkibocsátó anyag hevítését 70 el akarjuk kerülni, hogy megkapjuk a lecsapódáskor adódó szemcsenagyságot, akkor a katódát szokásos' módon borítjuk elektronkibocsátó anyaggal és a borítás

Next

/
Oldalképek
Tartalom