135499. lajstromszámú szabadalom • Rezgésszámot változtató erősítős látszer

Megjelent 1949. évi április hó 25-én. MAGYAR SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 135499. SZÁM. VII1/(I. OSZTÁLY. — L-8143. ALAPSZÁM. Rezgésszámot változtatható eró'sítős látszer. Dr. Lipcsey László ügyvéd, Budapest. A bejelentés napja: 1940. évi május hó 20 Szakemberek előtt ismeretes olyan készülék (pl. a Farnsworth disszektora), meiy lényegében egy elektronoptikai rendszer és egy multiplikátor (secundaer elektromos 5 erősítő) kombinádója. Ez a készülék az elektronoptikailag előállított kép egy-egy pontjához tartozó elektronokat időbeli egy-^ másutánban felerősítve adja le távolbalátás' céljaira a képet. Ezzel szemben az alábbi 10 készülék a közvetlen nézés, látás céljaim, a képelemek időbeli egymásutánja nélkül, egységes képet állít elő, szintén felerősítve és esetleg -.a képet az optikai részbe hozó rezgésekétől eltérő rezgésszámú rezgések 15 útján. . Ismeretes, hogy ha a képelemeket hozó rezgéseket alkalmas optikai lencsén keresztül légüres edényben levő, a rezgésekre ú. n. fényelektromosan reagáló, lehetőleg ho-20 mogén (K) rétegre vetítjük, a, (K)-t pedig (Af) anódnak a légüres tér felé szívó hatása alá. helyezzük, akkor a (K) egyes pontjaiból a beeső rezgéseknek megfelelő mennyiségű elektron szabadul ki és azok szintén kép-25 elemeket vive, az (Af) felé haladnak. Ha útjukba fluoreszkáló (F) lapot helyezünk, azon láthatóvá válik a kép. Ez a készülék azonban alkalmas felerősítés nélkül lényeges gy'akorlati jelentőségigei nem bír. A 30 gyakorlati kívánalmakat kielégítő készüléket nyújt a találmány elektronoptikai rendszer és multiplikátor megfelelő összerendezésével. A (K) és (Af) közé alkalmas secundaer elektron erősítőt (Ai, Aa, stb.) ütköző anódokat építünk be (pl., mint a Weiss- 35 íéle multiplikátor), melyek lehető sűrű lyukú szűrő,, szita alakú vezetők, esetleg félvezetők. Az ütköző anódok lyukai kb. egy-e

gy képelemet képviselhetnek. Fontos léhát, hogy minél több lyuk,- minél kisebb 40 mérettel legyen. Az ütköző anódok, ha anyaguk arra nem alkalmas, hogy secundaer elektronokat kellő mennyiségben bocsássanak ki, olyan anyaggal (kis kilépési energiájú anyaggal) vonandók be és pedig 45 főleg a lyukak belső falain, mely anyagból a (K)-ból, majd pedig az egyes .ütköző anódokból jövő elektronok lehető sok secundaer elektront vethetnek ki. Az egyes ütköző anódokról kivetett secundaer elektronokat 50 az (Af) felé eső legközelebbi szívó anód az (Af) felé szívja és e szívó anódba ütközve, annak rétegéből ismét több elektront vetnek ki. Megfelelő számú ütköző anód alkalmazásával az (Af) be kellően megsok- 55 szorozott elektron rajok ütköznek. A készülék rendkívül érzékeny. Az ütköző anódba ütköző \ elektronok, azonban szerteszét szórják az általuk kiütött elektronokat. , Ahhoz pedig, hogy 60 tiszta képet nyerhessünk az egy-egy képpontnak megfelelő pontból kíivetett secundaer elektronokat a következő ütköző anód megfelelő pontjába együtt rendezetten kell becsapódtatnfl Ezt vagy azáltal, érhetjük el, 65 hogy az ütköző anódok, valamint az (Af)