135491. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék likacsos anyagok folyadékátbocsátóképességének vizsgálatára

* Megjelent 1949. évi április hó 25-én. MAGYAR SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 13.5491. SZÁM. IV/i. (VII/tl., XVII/b.) OSZTÁLY. — K-16131. ALAPSZÁM. Eljárás és készülék likacsos anyagok folyadékátbocsátóképességének vizsgálatára. Katadyn G» m. t>. H,, Berlin-Charlotteiiburgr. A bejelentés napja: 1942. évi október hó 5. Németországi elsőbbsége: 1941. évi október hó 8, Kerámiai vagy hasonló anyagokból álló likacsos tömegek likacsosságának és ezzel folyadékot átbocsátó képességének vizsgálatára alkalmas, megbízható és könnyen ke-5 /.élhető eljárások, amelyek gyakorlatilag jól Használhatók, eddig nem ismeretesek. Ismeretes ugyan olyan eljárás, amellyel likacsos üreges testeket víz alá merítenek, azokból a levegőt kisajtolják és az eközben fellépő 10 buborékképződést megfigyelik. Az ilyen vizsgálat azonban viszonylag körülményes, mert ahhoz szivattyúkra van szükség, ezenkívül nem feltétlenül megbízható. A találmány a fentemlített célokra alkai-15 mas vizsgáló eljárás, amely rendkívül egyszerű, feltétlenül megbízható és pontos számadatokat eredményez. A találmány lényege abban van, hogy a vizsgálandó tömeget nyomásmérővel összeköttetésben álló, 20 zárt üreges test falaként rendezzük el, majd száraz állapotban ezzel az üreges testtel a falat nedvesítő folyadékba, előnyösen vízbe, merítjük és eközben a nyomásmérőnek az idő függvényéiben való kitérését rnegfi-25 gyeljük-A találmánynál abból indultunk ki, hogy likacsos test likacsai hajszálcsöveket alkotnak, amelyek a folyadékot nemcsak átbocsátják, hanem azt fel is szívják. A szívó-30 hatás annál nagyobb, minél finomabbak a likacsok. Ha tehát a vizsgálathoz használt . üreges testet a találmány értelmében folyadékba merítjük, , akkor a hajszálcsövesség küVetkezmér|ye alapján felszívódott víz a levegőt,a pórusokból a belső üregbe szo- 35 ríja. Ennek következtében az üregben a nyomás nő és a;

növekmény a nyomásmérőn leolvasható. Ha a vizsgált test egyenletesen likacsos és mindenegyes hajszálcsövecske (likacs)- 40 azonos méretű, akkor a bezárt levegő és a likacsokban hatályos hajszálcsövességi erők összege közötti nyomáskiegyenlítődés befejezte után a nyomásmérő kitérése állandó marad. Ha viszont a likacsok között vannak 45 egyes durvább likacsok, vagy rendkívül finomságú, hajszálvékony repedések stb., úgy ezek szelepként hatnak, melyen át a belső üregben keletkezett nyomás, megfelelő, fojtás közben, részben elvész. A nyomásmérő 50 tehát kezdeti legnagyobb értékről kisebb értékre esik vissza, még mielőtt állandó kitérést jelezne. Ha végül a likacsos test nagymértékben tömítetlen, például abban durvább repedések vannak, — amelyek azon- 55 ban még szabad szemmel fel nem ismerhető repedések is lehetnek — akkor a bemerítéskor fellépő túlnyomás többé kevésbbé gyorsan ismét megszűnik. Ilyen módon tehát egyszerűen és kellő biz- QQ tonsággal mindig felismerhető, hogy a likacsos szerkezet egyeriletes-e vagy egyenlőtlen,, illetőleg, hogy a likacsos szerkezetben tömítetlenségek vannak-e. Ezek az értékek mindig számszerűen meghatározhatók. Az 65 eljárás előfeltétele természetesen, hogy