135443. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rostos anyagú lemezek előállítására
Megjelent 1949. évi április hó 25-én. MAGYAR SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 135443. SZÁM. IV/h/1. OSZTÁLY. — F-9658. ALAPSZÁM. Eljárás rostos anyagú lemezek előállítására. Fibroplast Aktiengesellschaft, Schaff hause ii (Svájc). A bejelentés napja: 1942. évi január hó 16. Ismeretes, hogy rostos anyagú lemezeket kötőanyag segítségével nedvességtartalmú rostos anyagból nyomás és hő behatása közben állítanak elő. A nyomással a nedvesség 5 zömét kipréselik és a rostos anyagot tömörítik, a hővel pedig a maradék nedvességet elpárologtatják és a kötőanyagot polimerizálás és vulkanizálás vagy egyéb kémiai folyamatok útján kötésre késztetik. A kötő-, 10 anyag kötését a rostos anyagban még jelenlévő nedvesség a legtöbb esetben hátráltatja, úgyhogy a nedvességet iá meleg sajtolás közben teljesen el kell távolítanunk. Az ekként előállított rostos anyagú lemezek a 15 környező levegőből újból nedvességet vesznek fel és nedvességtartalmuk a levegő nedvességtartalmával egyensúlyba jut. Ha az ilyen rostos lemezeket egymásra rakjuk, akkor a lemezek a nedvességet előszóra 20 szélükön veszik fel. Az egyenetlen nedves* ségfelvétel következtében a lemezek megvetemednek. Eljárnak úgy is, hogy a teljesen száraz lemezeket állványokban helyezik el és eze-25 ket nedves levegőt tartalmazó kamrákon vezetik át. Ekkor azonban a lemezek önsúlyuk következtében áthajolnak. Ha viszont a lemezeket az áthajlás meggátlása végett befogják, akkor a befogási helyeken 30 az anyag a nedvességet nem veszi fel és a lemezek ez esetben is megvetemedhetnek. A teljesen száraz lemezeket más eljárásnál vízszintesen bakokra fektették és a nedves levegő befolyásának így tették ki. A lemezek azonban ekkor is hajlamosaknak mu- 3T tatkoztak a későbbi megvetemedésre. Ennek oka nyilván abban van, hogy a levegő nedvessége a lemez felfekvési helyeinél nehezebben hatol a lemez anyagába. Ennek következtében a lemezek már a nedvesítési 40 folyamat közben is megvetemednek. A találmány szerinti eljárással a rostos anyagú lemezeket szárításuk után normális nedvességtartalomra hozzuk, illetőleg kondicionáljuk anélkül, hogy megvetemedné- 45 nek. Evégből a találmány értelmében a lemezeket szárításuk után egyetlen egy pontban függesztjük fel és vízgőztartalmú levegő behatásának tesszük ki. Ezért például az egyetlen ponton felfüggesztett lemeze- 50 ket lassan oly csatornán vezetjük át, melybe ellenáramban vízgőztartalmú levegőt vezetünk. A levegő nedvességtartalmát célszerűen akkorára választjuk, hogy a lemezek a nedvességet gyorsan veszik fel és 55 a nedvességfelvétel idő előtt nem szűnik meg, azonban az nem oly nagy mértékű, hogy a levegő csekély lehűlése már vízcseppek kiszivárgását eredményezné. A találmány szerinti eljárással mintegy 60 6—10% nedvességtartalmú lemezeket kaphatunk, melyek a kondicionálás közben teljesen sík alakúak maradnak és utóbb sem hajlamosak a megvetemedésre. Ezt a kedvező eredményt nyilván azzal magyaráz- e.5 hatjuk, hogy a nedvesség a lemez felületé-:
