135410. lajstromszámú szabadalom • Izzóhuzatos gyertya

Megjelent 1949. évi április hó 25-én. MAGYAR SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 135410. SZÁM. V/d/a. OSZTÁLY. _ B-15843. ALAPSZÁM. Izzóhuzalos gyertya. ( • Robert Bosch G. m.b.H,/Stuttgart. A bejelentés napja: 1943. évi március hó 23. Németországi elsőbbségé: 1942. évi március hó 25. A találmány nehézölajjal üzemben tartott motorok izzóhuzalos gyertyáira vonatkozik. Az ilyen izzóhuzalos gyertyák elektródáit egymással szemben eddig rendszerint csil-5 Iámmal szigetelték. A csillám azonban drága és nehezen beszerezhető anyag. Ezenkívül a szigetelésnek csillámmal való előállítása igen szabatos, tehát időt' rabló és drága munkát igényel. A találmány célja, hogy a 10 csillámot olcsóbb éis oly hőálló anyaggal he­lyettesítsük, mely egyben a gyertyát kifo­gástalanul tömíti. A találmány értelmében szigetelőanyagként üveget viagy üvegszerfi anyagokat, például zománcot használunk, 15 amelyet a gyertya elektródái közé ömlesz­tünk. Ismeretesek már olyan javaslatok, melyek szerint nagyfeszültségű gyújtógyertyák por­cellánból vagy kvarcból készült szigetelői 20 üvegszigetelőkkel helyettesítendők. Ezek a kísérletek azonban nem vezettek ered­ményre és nem sikerült oly gyújtógyertyá­kat előállítani, melyeknek szigetelőanyaga üveg. A kísérletek folyamán szerzett tapasz-25 tálatok az üveggel való kísérletezés felha­gyásához vezettek és az a nézet alakult ki, hogy ia'z üveg a termikusán és mechanikusan nagymértékben1 igénybevett gyertyákban szigetelőanyagként nem alkalmazható. Ezért 30 a szakmabeliek eddig az üveget, mint gyújtógyertyák szigeteléséhez alkalmatlan anyagot tekintették. E felfogás szerint to­vábbá üveg izzóhuzalos gyújtógyertyákhoz sem alkalmazható, mert a nehézolajjal dol­gozó motoroknál a kompressziós és a 35 munkanyomások sokszorosai az elgázosí­tókkal dolgozó motoroknál fellépő nyomá­soknak. Az eddigi nézet szerint az elektró­dák és a beforrasztáshoz használt üveg kü­lönböző hőtágulási együtthatói következte- 40 ben iá szigetelésnek meg kell sérülnie. A találmány szerinti szigetelés előállításá­nak egyik különösen előnyös módja abban van, hogy az eljárással egyesítendő és egy­mástól elszigetelendő alkatrészeket a szűk- 45 séges helyeken felhevítéssel folyóssá tett. üveggel vonjuk be, majd azután ez alkat­részeket végleges helyzetükben, előnyösen gyenge nyomás alatt,- összeillesztjük és megdermedésig ebben a helyzetben tartjuk. 50 A találmány szerinti izzóhuzalos gyújtó­gyertya egyik példakénti kiviteli alakját a rajzban tüntettük fel. (a) a pálcaalakú kö­zépső elektróda, melynek egyik végén anya megerősítésére alkalmas csavarmenete Van. 55 (b) iá második csőalakú elektróda, melynek belsejében van a középső elektróda és amely csavaranyaként kialakított (c) gyertyatok­ban van rögzítve. A tok belső és a (b) elek­tróda külső felülete azonos nyílású kúpfelü- 60 letek. A középső elektródának a motor fe­lőli végén kúpos (d) feje yán, amely a cső­alakú (b) elektróda belső kúpos végébe il­leszkedik. Az (a) ós (b) elektródákon a szo­kásos módon (e) izzóhuzalt rendeztünk el, 65 mely csavarvonalakban van meghajlítva. Az elektródákat és a tokot egymástól (f) üvegrétegek szigetelik. A szigetelendő alkat-

Next

/
Oldalképek
Tartalom