135395. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gázalakú gyenge savak kémiai kimosására gázokból

Megjelent 1949. évi február hó 15-én. W A fi Y A K S Z A !! A í> A L >l I I! I R 0 S.Á fi SZABADALMI LEÍRÁS 135395. SZÁM. IV/h/'l. OSZTÁLY. — F-10167. ALAPSZÁM. Eljárás gázalakú gyenge savak kémiai kimosására gázokból. LG. Farbenindustrie AktiengeselLscliaft, Frankfurt a/M. A bejelentés napja: 1936. évi április hó 4.* Németországi elsőbbsége : 1935. évi április hó 4. Jugoszláv szabadalom száma: 12893. Ismeretes, hogy a gázalakú gyenge sa­vaikat gázoktól oly utiódon távolítják el, hogy lúgos kémhatású mosófolyadékokkal kezelik, melyek egyszefű felhevítéssel újból rege­•r > nerálhatók. Ilyen mosófolyadékként pél­dául szerves bázisokat, mint alkilolamino­kat, alkilolimineket, alkilénpoliaminokiat és egyebeket javasoltak, melyek a legkülönbö­zőbb típusokba tartoznak. Az ilyen fajtájú 10 bázisoknak az a hátrányuk, hogy ámbár néha csupán csekély mennyiségben, azon­ban bizonyos mértékig mindig illéko­nyak és a regeneráláshoz többnyire hasz­nált vízgőzzel együtt mennek át. A gyenge i'r ' szerves .savak lúgos kémhatású sóinak, különösen az aminokarbonsavak sóinak alkalmazása ezzel szemben haladást je­lent. Ezek a sók gyakorlatilag nem illéko­nyak és erősebb elnyelő képességük van, 20 mint a szerves bázisoknak, valamint gyenge szerves savaknak, a gáztisztítás­hoz már szintén javasolt alkálisóknak. Az ilyen sók például az aminokarbonsavassók kis hátránya abban a körülményben van, .L'5 hogy ha gázalakú gyenge savakat különö­sen szénsavat nagyobb mértékben vesznek fel, szilárd anyagok kiválasztására hajla­mosak. Ügy találtuk, hogy iá lúgos kémhatású 30 mosófolyadékokkal való gáziisztításnál kü­lönösen jó eredményt érünk el, ha oly amino- vagy iminosavak sóinak oldatait használjuk, melyek oly primer, szekunder viagy tercier aminból vezethetők le, mely legalább két nitrogénatomot tartalmaz. 35 Aminosavakként a legkülönbözőbb faj­tájú vegyületek jönnek tekintetbe. Amint már említettük, az aminők, me­lyekből a savak levezethetők, primer, sze­kunder és tercier aminők lehetnek. A te- to kintetbe jövő legegyszerűbb aminők olya­nok, melyeknél egy vagy két C-atomhoz két vagy több N-atom van kapcsolva, vagy amelyekben több N-atom egymássá1! van összekötve, mint a hidrazinban. A legfon- 1.5 tosabíb ilyenfajta aminők az etfléndiiamin és ennek polimerjei, különösen a dietilén­triamin, a trietiléntetramin és a tetraeti­lénpentarnin. Leghatásosabbak rendszerint oly aminők, melyek egy N-atomra lehető- 5U leg kevés C-atomot tartalmaznak, néha azonban előnyösek lehetnek hosszabb lán­cok is, mint amilyenek például a diamino­propánban, diaminobutánban, vagy diami­nopetánban vannak jelen, például rta külö- 55 nősen csekély illékonyságra van szükség, vagy ha olajban való oldhatóság volna kívánatos. A savak ezekből az aminovegyü'etekből tetszőleges módon vezethetők le. Tekintetbe ^j jöhetnek például oly karbonsavak, melyek az alifás sor egybázisú savaiból, mint ecet­savból, propionsavból, vagy vajsavból, vagy pedlig két vagy tc'bb bázisú savakból * Ez a nap a 2810/1942. M. E. sz. rendelet 4. §:-a értelmében a volt jugoszláv hatóságnál annak­idején tett szabadalmi bejelentés napja;

Next

/
Oldalképek
Tartalom