135387. lajstromszámú szabadalom • Berendezés két vagy több jel egybeesésének meghatározására

Megjelent 1949. évi február hó 15-én, , MAGYAR SZABA DA LM 1 BIROSAO SZABADALMI LEÍRÁS 135387. SZÁM. Vll/d. OSZTÁLY. — Z-350G. ALAPSZÁM. Berendezés két vagy több jel egybeesésének meghatározására. Zeiss Ikon Aktiengesellschaft, Dresden. A bejelentés napja: 1943. évi március hó 19 Németországi elsőbbsége: 1939. évi június hó 13. A mérési technikában, különösen az optikai mérési technikában sok esetben kívánatos, hogy pontosan megállapítsuk azt a helyzetet, amelyben valamely jelzőszerv, például1 5 mutató, egy másik jelzőszervvei fedésben (koincidenciában) van. Ennek példája valamely mutatónak valamely skála osztásvonalára való beálllítása. Az egybeesést, illetőleg fedést eddigelé rátekimtéssel becsülték 1.0 meg. A találmány berendezés, amelynél két vagy több jel egybeesésének pillanatát optikailag jelezzük. A találmány abban van, hogy azokat a jelzőeszközöket, amelyek köl-15 csönös fedését meg kell határozni, különböző, fényt át nem __ bocsátó hordozókon fényt átbocsátó alakb'an alkalmazzuk' és a hordozókat egymással szemben úgy rendezzük el, hogy a mozgó jelzőszerv moz-20 gási pályájának minden részében a jelek egymást részben átfedik. Ez esetben a.c egymáshoz tartozó jelek kölcsönös fedésekor a jelentkező optikai hatás következtédben a jelek egyetlen egység alakjában je-25 lennek meg. A találmány szerinti berendezést az 1—6. ábrákban feltüntetett példakénti kivitelek kapcsán ismertetjük. Az 1. és 2. ábrákban két (1) és (2) üveg-30 lemezt tüntettünk fel, amelyek közül az (1) lemezen skála, a (2) lemezen jel van elrendezve. Az (1) lemez helytálló, viszont a (2) lemez mozgatható. A fényt átbocsátó (1) lemezen (3) osztásvonalakat készítet-35 tünk, amelyek a fényt átbocsátják. A tárcsa fényt át nem bocsátó része a belső (4) körig terjed. A (2) tárcsa szintén fényt át nem bocsátó anyagú ós azon (5.) jel van elrendezve, mely a fényt átbocsátja. Ez a tárcs'a egész terjedelmében fényt át nem 40 bocsátó lehet. Mint az 1. és 2. ábrákból látható, a két lemeznek a fényt át nem bocsátó részei a (6) körgyűrűben egymást átlapolják, úgyhogy ebben a körzetben a fény át nem eshet akkor sem, ha a lemezek egyi- 45 kének fényt átbocsátó jelzései vannak. Azonban abban a pillanatban, amikor a (5) jel a skála valamelyik (3) vonalával fedésbe jut, a két jel egymással fényt átbocsátó szakasz útján van összekötve, mert a s_kála 50 vonalai a (4) körig terjednek és az (5) jel a skála alá nyúlik. A 2. ábrában feltüntetett nyíl, a példában á (7) homályos üvegre eső fénysugarak beesési irányát jelzi. A fenti példában a skálához csak egyet- 55 len jel tartozik, azonban világos, hogy egy skála több jellel is együtt dolgozhat, vagy pedig, valamely skálával ' együtt dolgozó je'hez még egy további jel tartozhat. A találmány szerinti berendezés nemcsak optikai 60 készülékeknél, hanem például oly. villamos mérőműszereknél is alkalmazható, amelyeknél a mutatót fényt át nem bocsátó aljzaton fényt átbocsátó jelként alakítjuk ki. Ilyen példakénti kivitelt tüntettünk fel a e'5 3. és 4. ábrákban,, melyek villamos mérőműszer egy részét felülnézetben és' oldalnézetben- ábrázolják. (8) a mérőműszer mozgatható részével összekötött mutató. A mutató fényt átbocsátó anyagból van, azonban 70