135360. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a növényzetnek, különösen a szőlőnek, peronoszpora, lisztharmat és egyéb növényi és állati kártevők elleni védelmére és az eljárás céljára alkalmas szer
Megjelent 1949. évi február hó 15-én. MAGYAR SZABADALMI BIRÓSÁ8 SZABADALMI LEÍRÁS 135360. SZÁM. X/h. OSZTÁLY. — K-I5644. ALAPSZÁM. Eljárás a növényzetnek, különösen szőlőnek, peronoszpóra, lisztharmat és egyéb növényi és állati kártevők elleni védelmére és az eljárás céljára alkalmas szer. Kálmán Tivadar oki.végy észmérnök, Budapest?. A bejelentés napja: 1941. évi október hó 4. Ismeretes, hogy a szőlőtermelésnél a szőlő különös "védelemre szorul a peronoszpóra, lisztharimat és az egyéb növényi és álliati kártevők ellen, mert. megfelelő véde-5 kezes hiányában ezek ai kártevők a szőlő leveleit, termését megtámadják és a terméseredményt csökkentik, sőt a szőlőtövet végleg el is pusztítják. A védekezés permetezéssel és rendszerint 10 rézgálüc felhasználásával történik. Általában évenként négy-hétszer kell permetezni, tehát a kiterjedt szőlőterületeken a védekezés céljára igen nagy mennyiségű rézgálic fogy. Miután a rendkívüli viszonyok folytán ez az anyag is korlátolt mennyiségben áll rendelkezésre, iá rézgálxnak megfelelő ollcsó és könnyen hozzárférhető pótanyaggal való helyettesítése egymagában is igen jelentős. A jelen találmány célja egyrészt az, hogy a rézgáliccal történő védekezést mellőzhessük, másrészt pedig, hogy ia védekezést még tökéletesebbé tegyük. Erre a célra a szénkéneget kívánjuk ail-25 kalmazni, A szénkéneg azonban csak abban az esetben használható, ha azt a gyors párolgás megakadályozása végett megfelelően lekötjük. A kínálkozó kézenfekvő megoldások, mint az olajban történő oldás 30 vagy az aktív szénnel való elnyeletés költséges voltuk miatt nemi alkalmasak. így a jelen találmány abból indul ki, hogy a szénkéneget alkalmias anyag segítségéve] vegyileg lekötve alkalmazzuk. 15 20 Hosszadalmas kísérletek folyamán sike- 35 rült megállapítani', hogy a szénkéneg lekötésére legjobban megfelélnek a xantogenátok. Az alkali és elsősorban a földailkal: xantogenátok alkalmazásával olyan permetezőszert készíthetünk, mély a rézgálicot 40 teljes sikerrel helyettesíti és pl. a peronoszpóra elleni védekezésnél annál még előnyösebb is. A találmány értelmiébein a védeni kívánt növényzetet földalkálixantogenátok vizes 45 ezu&zpenziójával permetezzük, mjmellett a szuszpenzióhoz adalékként alká'lixantogenátok, vagy alkáli adagolható. A növény részeire jutó xantogenátból ugyanis a levegőben.lévő vízpára és szónsav hatására fo- 50 kozatosian xantogénsav fejlődik, melynek bekövetkező bomlásából szénkéneg és etilalkohol keletkezik, melyek, mint ismeretes, igen hatásos, fertőtlenítő szerek és & tapasztalat szerint a jelen esetben együttes 55 hatásuk, különösen előnyös. Az itt lejátszódó vegyi folyamatok pl. kalciumxantogenát alkalmazása esetében a következő: C6 H 10 0 2 S á C a + H 2 0 -f C0S = Ca C0 3 + 2C, ; H 6 0S 2 C3 H 6 0S a = CS a +C a H 5 0H 60 Az egyes xiantogenátokkal folytatott kísérletek azt mutatták, hogy a földialkalixantogenátok, mint a kalcium- és miagnéziuimxantogenát vizes oldatai, illetve szuszpenziói különösen kitűnő és huzamos ideig 65 tartó fertőtlenítő hatásúak.
