135354. lajstromszámú szabadalom • Eljárás foszfátrétegek vasból, cinkből és ezek ötvözeteiből készült testeken való előállítására

Megjelent 1949. évi február hó 15-én. MAGYAR SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 135354:. SZÁM. XVI/e. (IV/'h/l.) OSZTÁLY. — H-11844. ALAPSZÁM. Eljárás foszfátrétegek vasból, cinkből és ezek ötvözeteiből készült testeken való előállítására. „Hak" Hanseatisches Ketten werk G. m. b. H., Hamburg1. A bejelentés napja: 1943. évi május hó 19. Németországi elsőbbsége: 1942. évi májas hó 23. Ä találmány eljárás foszfátrétegek előállítására, vasból, cinkből és ezek ötvözeteiből készült testeken, e testeknek fémfoszfátok savanyú oldataival való kezelése útján. 5 Az eddig 'alkalmazott'foszfatáló eljárásoknál a foszfátfürdőket majdnem forrási hőmérsékletre kell hevíteni. Mivel a foszfatálás mind a rozsda elleni védekezés, mind pedig a húzás megkönnyítése szempontjából 10 nagy jelentőségre tett szert, felmerült az a szükség, hogy a foszfatálást hideg úton végezzék. Ezenkívül a forró foszfátfürdők nagy szabad savtartalma miatt a foszfatáláshoz használt berendezések erős savtáma-15 dásnak vannak kitéve. Az ilyen berendezéseket tehát saválló acélokból kellett készíteni. Az ismert fürdőknél, továbbá a foszfátok melegben való kicsapódása közben keletkező dús iszapmennyiség meggátlása vé-20 gett a foszfátfürdőkhöz szabad foszforsavat kellett adagolni. A hideg foszfatálásra irányuló javaslatok azonban eddig nem vezettek kielégítő eredményre. A találmány értelmében az- említett hát-' 25 rányokat azzal küszöböljük ki, hogy a vasból, cinkből vagy ezek ötvözeteiből készült •testek felületének foszfátréteggel való bevonásához oly fémfoszfátoldatot alkalmazunk, mely oly rendszert alkot, melyben a 30 rétegképző fém részmennyisége nagyobb, mint a tercier foszfát képzéséhez szükséges fémmennyiség és a fémtartalom a POutrrtalomnak célszerűen legalább 1,5-szerese és emellett a rendszer fémoxidból álló fenéküledéket tartalmaz. A találmány külön- 35 leges foganatosítási módja szerint a gyorsító savak beadagolt mennyiségét úgy választjuk' meg, hogy a hidrogénionkoncentráció mintegy 2—5 legyen. Míg az ismert forró foszfatáló fürdők 40 több foszforsavat tartalmaznak, mint amennyi a szekunder fémfoszfátnak megfelel, a találmány szerinti fürdőkben a fémtartalomnak nagyobbnak kell lennie, mint amennyi a tercier fémfoszfátnak megfelel, 45 úgyhogy tehát a'z összes foszforsav le van kötve. A .találmány értelmében tehát a hideg foszfatáláshoz oly foszfatáló rendszer felel meg, melynél az összetevők abszolút súlya- 50 nak viszonya a következő: ahol MeO a foszforsavhoz nem kötött fölös fémoxid súlymennyiségét jelenti. A fenti egyenlőtlenség a fémtartalom és 55 a foszforsav súlyának viszonyát adja meg az egész rendszerben, mivel itt üledéket tartalmazó telített, illetve túltelített oldatokról van szó. Ebben a rendszerben a fém primer fősz- 60 fátként az oldatban és tercier foszfátként, illetve fémoxidként az üledékben van jelen. A foszforsavhoz kötött fémet és a foszforsavhoz nem kötött fémet tehát meg kell kü-