135340. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés fémezett szigetelőanyagú szalagok előállítására, valamint ily szalagokból készült villamos kondenzátor és mágnesmag

Megjelent 1949. évi február hó 15-én. MA fiYAR SZABADALMI BÍRrtSAfl SZABADALMI LEÍRÁS 185340. SZÁM VH/g. OSZTÁLY. — B-15ÍÍ62. ALAPSZÁM. Kijárás és berendezés fémezett szigetelőanyagú szalagok előállítására, valamint ily szalagokból készalt villamos kondenzátor és mágnesmag. Robert Bosch G.in. b.H., Stuttgart Ä bejelentés napja: 1942. évi augusztus hó 14. Németországi elsőbbsége: 1941. évi augusztus hó 16. Szigetelőanyagból készült, fémezett sza­lagok előállítására számos eljárás ismere­tes. Ezek közül a léghíjas térben való fé­mezés bizonyult a legmegfelelőbbnek, aire-5 lyet fémnek hevítés útján való elgőzölögte­tésével és a keletkező fémgőznek szigetelő­anyagra, előnyösen papírosszalagra való lecsapatásával foganatosítanak. Ennek a? eljárásnak fontos előnye, hogy módot ad a 10 fémezésnek oly sebességgel való elvégzé­sére, amely lehetővé teszi fémezett dieíek­tromos szalagok gazdaságos előállítását. A fémezés sebessége tetszés szerint fokoz­ható; fe'.ső határát gyakorlatilag csak a 15 mechanikai áttekercselőberendezések jósága és a papiros mechanikai tulajdonságai szab­ják meg. Az ezzel az eljárással készített fémbevonatok egyenietesk és vezetőképes­ségük még akkor is alig kisebb a tömör fé-20 mek vezetőképességénél, ha vastagságuk ceak V20 mikron. Ez eljárás hátrányaira már előbb rámu­tattunk. Ä legfőbb hátrányt a papíros nem kielégítő mechanikai tulajdonságai képezik. 25 A papírosnak elsősorban teljesen száraz­nak kell lennie, a léghíjas térbe való belépé­sekor szinte semmi vízgőzt nem szabad tartalmazniia. Az ehhez szükséges gondos szárítás nagyon csökkenti a papíros szi-80 lárdságát. Ha viszont a papíros tartalmaz még vízgőzt, akkor a lecsapódó fémrétég rosszul tapad a papíron és nem tartós, Az ismert eljárás másik hátránya a fé­mezendő anyagoknak a fémezéssel járó hő okozta igénybevétele. Ez korlátozza a fém- 35 bevonat Vastagságát, mert az alapanyag alkotta, alátét felületegységéhez vezetett hőmennyiségnek nem szabad az alátétre káros nagyságot elérnie. Minél nagyobb te­hát a felvitt fémgőz hőtartalma, annál 40 rövidebb ideig szabad a fémgőznek a vá­lasztott alátétre hatnia, azaz annál kisebb vastagságot ér el a felviendő fémréteg. Kondenzátorok készítéséhez használt fé­meknél, cink és kadmiumnál még könnyen 45 felvihető papírosra a szükséges vastagságú fémréteg. Ha azonban a kondenzátor fegy­verzetét rézből kívánjuk előállítani, ami a réz jobb vezetőképessége miatt némely esetben ajánlatos volna, nehézségek támad- .50 nak a réznek az alátétre történő nagyobb melegleadása következtében. Majdnem le hetetlen az ismert eljárás alkalmazása pél­dául mágnesesen vezető oly csévemiagok előállításánál, amelyek szigetelőanyagnak, 55 például papirosnak és mágnesesen vezető anyagnak, 'például vasnak, egymással válta­kozó rétegeiből vannak. Elfogadható mágne­ses vezetőképesség eléréséhez a rétegeknek le'galább'is néhány mikron vastagságúaknak go kell lenniök, viszont a vasgőz hőtartalma többszöröse például a cinkgőz hőtartalmá­nak s az ebből adódó hőterhelést a papíros már nem képes elviselni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom