135325. lajstromszámú szabadalom • Könnyen eléghető koksz alkalmazása beló elégésű erőgépek gázgenerátoraihoz

Megjelent 1949. évi február hó 15-én. HAGY AR SZABADALMI B I R rt S A fl SZABADALMI LEÍRÁS 135325. SZÁM. V/e/ 2. (V/d/2.) OSZTÁLY. — Sch-6204. ALAPSZÁM. Könnyen eléghető koksz alkalmazása belső elégésű erőgépek gázgenerátoraihoz. Prolign.it Aktiengesellschaft für Braunkohlen Veredelung, Köln a/Rh-i cég, mint Schunck Carl szénnagykereskedő, Köln a/Kh., jogutódja. A bejelentés napja: 1942. évi június hó 19. Belső elégésű erőgépek, különösen járművek robbanómótorai, táplálására való gázgenerátorok tüzelőanyagaként fán és faszenén kívül briketteket is alkalmaznak^ 5 valamint az erősen bitumenes barnaszenek fuiesztésénél (alacsony hőmérsékletű lepárlásánál, „Verschwelung") keletkező füllesztési maradékot, az ú. n, darakokszot („Grudekoks"), valamint hasonló szénszerű tü-10 zelőanyagökat. A fentemlített célokra a fa annyiban felel meg jól, hogy gyújtási pontja alacsony. Nagy hátránya azonban a fának a fakátrányképződés, mely szükségessé teszi azt, 15 hogy külön kátrányleválasztókat alkalmazzunk éis azokat aránylag rövid időközökben tisztítsuk. A faszén is igen jó, sőt ezidőszerint ia legjobb elgázosítandó tüzelőanyag, mely azonban aránylag drága és melynek e 20 célra való felhasználásakor, ugyanúgy mint fának e-célra való felhasználásiakor, értékes nyersanyagokat használunk el, melyeket ezáltal a rostanyagokká való feldolgozás és más műszaki nemesítő eljárásokkal való 25 feldolgozás elől elvonunk. A brikettek, darakoksz és hasonló szénszerű tüzelőanyagok ezzel szemben bár jóval olcsóbb, de sokkal csekélyebb értékű alapanyagai az elgázosításnak, és hátrányuk 30 még az is, hogy a szokásos gázgenerátorokban nem használhatók, hanem felhasználásukhoz a generátorok különleges szerkezeti kialakítása szükséges. Az ilyen elgázosítási tüzelőanyagok csekély értéke főleg arra vezethető vissza, hogy az ilyen, erősen 35 bitumenes, a kátránykitermelés szempontjából füllesztésre érdemesnek tekintett barnaszenek e célra való alkalmazásánál azok felületén a kiizzadt, el nem illant bitumen részek elkokszosodnak és ennek folytán ÍO többé-kevésbé tömör bevonatot alkotnak. Ez a bevonat a levegő oxigénjének az elégéskor csak aránylag lassan való behatását teszi lehetővé és ezáltal a darakoksznak e'gázosítási célokra való alkalmasságát igen 45 tekintélyesen csökkenti. A barnaszén kíméletes előszárítása és ehhez csatlakozó füllesztése útján kapott, mintegy mogyorónagyságú szemek alkotta, danakoksz generátorok, főleg gépjárművek 50 generátorai üzeméhez szintén nem alkalmas, minthogy az ilyen koksz szerkezete túlságosan gyenge ahhoz, hogy a jármű okozta rázkódtatásoknak ellenálljon. Énnek következtében a darakoksz menetközben, 55 különösen lengőrostély esetén, a rostélyon szintén áthull. Adott esetben mechanikailag elegendő ellenállóképességű lenne ugyan az olyan füllesztett barniaszén-koksz, mely porfinomságúra megőrölt barnaszénnek a 60 Krupp-Lungi-eliárás szerinti e'őbfkettezése ép e briketteknek öblítőgázkemencékben