135274. lajstromszámú szabadalom • Felületi hőkicserélő, főleg hűtő
Megjelent 1949. évi január hó 15-én. MAGYAR 'SZABADALMI BÍRÓSÁG' SZABADALMI LEÍRÁS ' 135*474. SZÁM. Il/h., (XVIII/C.) OSZTÁLY. _ J-4630. ALAPSZÁM. Felületi hőkicserélő, főleg hűtő. Jendrassik György oki. gépészmérnök, Budapest. 9 A bejelentés napja: 1943. evi április hó 16. A találmány felületi hőkicserélőre, kiváltképen viszkózus folyadékok (pl. kenőolajok) hűtésére alkalmas hűtőre vonatkozik, s tárgyánál fogva a hő'kicserélőknek abba a 5 csoportjába tartozik, melyeknél a hőátvi+ el két, egymástól elkülönített munkatérben áramló közeg közt a munkatereket elválasztó válaszfalon át történik. Ily kivitelű hőkicserélőknél a hőátadás hatásossága 10 szempontjából kívánatos az áramló közegeknek, folyadékhűtés esetén legalább is s hűtendő folyadéknak, saját munkaterükön minél vékonyabb rétegben való átvezetése, miáltal azonban; különösen viszkózus folyató dékok hűtése esetén, az áramlási ellenállás megnövekedik. A találmány ez utóbbi hátrány kiküszöbölését az áramlási rétegvastagság igen jelentős csökkentése mellett azáltal teszi le-20 hetővé, hogy a találmány s'zerinti megoldásban a hőátvivő felület mentén legalább az egyik áramló közeg több széles sávban, egyenként aránylag rövid áramlási szakaszon áramlik. E célra • az áramló közeg ér-25 telem szerint résalakú munkaterének határfelületén, egymással váltakozva a rés belépési, ill. kilépési oldalához csatlakozó közegvezető csatornák vannak kiképezve, mely.ek a csatlakozással ellentétes oldal felőli végü-30 kön le vannak zárva, úgyhogy a csatornák mentén való közvetlen átárarnlás megakadályozása mellett az áramlás iá résben kétkét szomszédos <közegbevezető és elvezető csatorna közt a csatornák hosszirányára keresztirányban történik. Esetleges szélső 35 csatornáktól eltekintve, tehát valamely bevezető csatornából a közeg a vele szomszédos elvezető csatorna, ill. csatornák feiert résben kétoldalt, egymásközt párhuzamosan kapcsolt szakaszokon áramlik, s a csa- 40 tornák megfelelő elosztásával, ill. sűrítésével elérhető, hogy az áramlási út hossza ne lépje túli azt a közeg anyagminőségétől (pl. viszkozitásától) függő mértéket, melynél az áramlási ellenállás megnövekedése 45 folytán a berendezés hatásfoka érezhetően romlik. A szükséges áramlási keresztmetszetet emellett az áramlás^ sávnak a csatornahosszal meghatározott szélessége biztosítja, úgyhogy a csekély résméret dacára 50 sem kell az áramlási sebességet oly mértékben megnövelni, ami az áramlási ellenállásnak • hatásf okrontó megnövekedésére vezethetne. Abból a célból, hogy az áramlási ellenállás a be- .és elvezető csatornákban 55 se lépje túl a megengedhető mértéket, a csatornáknak a résvastagság többszörösét kitevő szélességi méretük van, minthogy a teljes réskeresztmetszeten kétoldalt átáramló közegmennyiséget kell befogadniuk; 60 a résméret ily megválasztása mellett egyúttal meg van könnyítve a közegnek a r^skeresztmetszetben a csatornahossz mentén egyenletesen való elosztása is. Magától értetődik, hogy folyadékhűtés 65 esetén első sorban (esetleg egyedül) az a
