135263. lajstromszámú szabadalom • Öntőviasz, különösen fogászti célokra

Megjelent Í949. évi január hó 15-én. MAGYAR SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 135263. SZÁM. IV/h/a. (XI/c, VH/e.) OSZTÁLY. — F-10415. ALAPSZÁM. . Öntőviasz, különösen fogászati célokra. 1. "G. Farbenindustrie Aktiengesellschaft, Frankfurt am/Main. A bejelentés napja: 1943. óvi_április hó 21. Németországi elsőbbsége: 1942. évi április hó 22. A fogászati célokra használatos öntő. viaszok többnyire gyantákból, paraffinokból és egyéb viaszokból álló keverékek, melyeket rendszerint zsírban oldódó festékekkel 5 festenek. Az ilyen viaszokat főleg fogtechnikai viaszminták készítéséhez alkalmazza.c, mint amilyenek pl. koronáknak, hidaknak és töltéseknek fémből vagy műanyagból az öntési vagy fröccsöntési eljárás szerint t' való előállításához használatosak. Alz ilyen öntőviaszokriál főleg az a fontos, hogy felmelegítés közben lehetőleg kis mértékben terjedjenek ki, hogy a magasabb hőmérsékleten előállított viaszminta a gipsszel 15 való kiöntésnél vagypedig a tűzálló anyagba való beágyazásakor túl nagy zsugorodása következtében ne eredményezzen túl kis méretű negatívot és ennek következtében túl kis öntvényt. Az ilyen viaszoknak 20 továbbá hőben megfelelően képlékenyeknek kell lenniök, mégpedig akként, hogy 45—50 C°-on könnyen megmunkálhatok és testhőmérsékleten elegendően alakállóak legyenek. Végül az ilyen viaszoknak meleg-25 ben bizonyos mértékig gyúrhatóknak kell lenniök, ami képessé teszi őket arra, hogy lenyomáskor a legkisebb egyenetlenségeket is visszaadják, tehát megfelelően éles min-, tákat adjanak. E viaszoknak nem szabad 30 azonban ragadósnak íenniök, mert különben a viasztömeg az alátéthez tapadna és a mintában pontatlanságok keletkezhetnének. A jó gyúrhatóság és megmunkálhatóság szempontjából elsősorban fontos gyanta- 35 összetevőként eddig természetes gyantákat, mint fenyőgyantát, dammargyantát és kopálokat alkalmaztak, adott esetben tisztítás vagy vegyi nemesítés után. Ezeknek a gyantáknak az a hátrányuk, hogy meglehe- áo tősen ragadósak, úgyhogy csupán kisebb mennyiségben voltak alkalmazhatók, mert egyébként az öntőviaszok feldolgozhatóságát károsan befolyásolnák. Ezzel szemben éppen ezek a gyanták, az öntővias:: egyéb tőösszetevőivel mint parafinnal vagy viaszokkal szemben, hevítés közben sokkal kisebb mértékben terjednek ki, úgyhogy kívánatos volna a gyantaösszetevő részmennyiségét lehetőleg nagyra választani. 50 Ugy találtuk, hogy nagy gyantatartalmú, nem ragadós öntőviaszokat állíthatunk elő, ha az öntőviaszok gyantaösszetevőjeként ciklusos ketonok kondenzálásával kapott műgyantákat vagy ezek -hidrogénezési ter- 55 mékeit alkalmazzuk. Ilyen gyantákat tartalmazó öntőyiaszok kitűnően feldolgozhatók és kis térbeli hőkiterjedést mutatnak. Érre a célra minden olyan gyanta alkalmas, mely ciklusos ketonoknak vagy ilyen keto- go nok keverékeinek egymással vagy ciklusos alkoholokkail vagy fenolokkal, lúgos-, savanyú vagy semleges kondenzálószerek segítségével való kondenzálásával állítható elő, amennyiben parafinban ill. egyéb 65 viaszokon oldódik. Ekként pl: oly gyanta-