135235. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kemény rost-lemezek előállítására rövidrostú, növényi nyersanyagból
^jir**^ ^r-"«^ «$*« o r«' #•£/;* «FTJ*"*"* " ~f*&*j * ^ t -fc-f** *?•**' J *' Í-Í1 ' * I* IT yr «v--iyí» ft^j'-Í/ j• / Megjelent 1949. évi január hó 15-én. 'AGYAK SZABADALMI BIBŐSAS SZABADALMI LEÍRÁS 135235. SZÁM. XIII/a. OSZTÁLY. — B-15035. ALAPSZÁM. Eljárás kemény rost-lemezek előállítására rovidrostiEi, növényi nyersanyagból. Basier Hermann gyáros, Berlin. A bejelentés napja: 1941. évi március hó 12. Németországi elsőbbsége: 1940. évi április hó 5. A papír- és kéregpapírgyártás terén a végtermékek maradó szilárdságának szempontjából megkülönböztetést tesznek rövidrostú és hosszúrostú növényi nyersanyagok 5 között. Hosszú és szilárd rostjaik vannak pl. a tűlevelű fáknak, viszont a lombos fák és a legtöbb fűfajta rostjai rövidek. Jelenleg nagy szilárdságú papírt vagy kéregpapírt csak hosszúrostú nyersanyagból tudnak elő. 10 állítani. ' L í Ha a természettől hosszú rostokat tönkreteszik és megrövidítik, mint pl. a csiszoláskor úgy, az ily rostokból készített papír vagy kéregpapír nagyon kis szilárdságú lesz. 15 Ugyanezt tapasztalhatjuk rostlemezek, főként úgynevezett szigetelőlemezek, azaz oly lemezaliakdarabok készítésekor, amelyeknek faisúlya 0,2—0,5. Ez okból rostlemezek készítésére még akkor is, ha fajsúlyúk 1 vagy 20 ennél is több, hosszúrostú tűlevelű fákból származó rostokat használnak. Mesterségesen rövidített rostok, illetőleg rostroncsok vagy természettől rövid rostok kemény rostlemezek (fajsúly = 1) gyári elő-25. állításakor csak akkor szolgáltattak használható termékeket, ha a rostokhoz ragasztóanyagot vagy kötőanyagot tettek hozzá. Ily kötőanyagok azonban lényegesen megdrágítják a gyártást. 30 A rostlemezgyártás nyersanyaga ma rendszerint a hosszúrostú tűlevelű fák fűrészelésekor keletkező hulladék. Ez azért is használható fel előnyösen, mért szükséges előfelaprítása hasonló módon végezhető, mint 40 45 dorongfa esetében, vagyis úgynevezett vágó- 35 géppel. Lombos fák hulladékának, amely íőként a bútor- és karosszériagyártásnál adódik, evvel szemben egészen különféle nagysága van s nem aprítható fel a ma ismeretes vágógépekkel. Ezért ezeket a hulladékokat eddig csak tűzifának használták. A találmány lehetővé teszi a lombos fák, pl. bükk, fűzfa, jegenye, nyárfa felhasználását oly kemény rostlemezek előállítására, amelyeknek fajsúlya 1 vagy ennél is több, s szilárdsága azonos á hosszúrostú tűlevelű fákból készült lemezekével, még pedig akkor is, ha a rostpéphez nem teszünk hozzá külön kötőanyagokat. Ha ily kötőanyagokat, pl. száradó olajakat, gyantákat, fenoplasztokat, 50 vagy műgyantákat is hozzáteszünk, úgy a szilárdság és esetleg a vízállóság is még tovább fokozódik. Hozzátehetünk ezenfelül vízállóvá tevő vegyszert és festéket is. Lombos fák különféle nagyságú hulladékának felhasználása esetén a rostszérkezetet nagy szilárdság elérése végett rendkívül kíméletes fizikai és esetleg vegyi kezelésnek kell" alávetni. Különöseri arra kell ügyelni, hogy a mechanikai felaprítás közben keletkező úgynevezett lisztanyagok ne jussanak lényeges mennyiségben a rostmasszába. Ily rostfeltárási eljárások magukban véve ismeretesek, nem szorulnak tehát bővebb részletezésre. ' , A találmány szerint a nyers, gőzölt vagy vegyileg kezelt lombfát durva koptatókban rostokra bontjuk vagy pedig a különféle, 55 60 65 :i*iA'«i J. .
