135200. lajstromszámú szabadalom • Villamos kábel, melynek műanyagból való köpenye van
Megjelent 1948. évi október íió 15-őii. MAGYAR SZABADALMI BTRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 135200. SZÁM. VII/g., (Vll/j.) OSZTÁLY. — F-9635. ALAPSZÁM. Villamos kábel, melynek műanyagból való köpenye van. „Fides Gesellschaft für die Verwaltung- und Verwertung von gewerblichen Schutzrecateii mit beschränkter Haftung", Berlin, mint a Siemens & Haiske Aktiengesellschaft, Beriin-Siemensstadt-i cég* jogutóda. A bejelentés napja: 1041. évi december hó 29. Németországi elsőbbsége: 1941. évi január hó 8. Potszabadalom a 129.805. számú törzsszabadalomhoz. A 19805. számú törzsszabadalo<m oly viismoskábelre vonatkozik, melynek rnűnyagból való köpenye van és amelynél a ábellélekben, vagy, a kábel leikén, vagy a rűanyagú köpeny egyes rétegei köíött edvességtároló szilárd vagy folyékony nyagok vannak. Ennek az intézkedésnek élja, hogy az ilyen villamoskábeiek köpeyeinek anyagaként minél több nemfémes nyagot alkalmazhassunk. Az e célra sámhajövö műanyagok ugyanis nedvesíget valamennyien többé vagy kevésbbá áíigednek. A nedvességtároló anyagok alkalíazásának az a célja, hogy a köpenyen, ietőleg a'köpeny külső rétegén áthatoló edvességet, ezek az anyagok felvegyék és nnak a tulajdonképpeni kábellélekbe való ato'.ását meggátolják. A tárolóanyagoknak z a hatása azon alapul, hogy a vízgőz yomása a tárolóanyagokat tartalmazó régekben csökken. A törzsszabadalomban oly anyagokon ki-, lil, amelyek vizet puszta elnyeléssel tágnak, amilyenek például a rostanyagok, így a kovasavgél, oly anyagokat is feltoltunk, amelyek vízben oldhatóak, tehát kábelbe hatoló vízben oldódnak. Az ilven dható anyagoknak más anyagokká; szemín az az előnye, hogy vízi elvevőképessé -gük lényegesen n'agyobbj, illeítőleg a vú- 30 nyomás azokban azonos vízfelvétel mellett lényegesen nagyobb mértékben csökken. A találmánynál'abból"indulunk ki, hogy a vízgőznyomásnak csökkenése vízben való oldódás közben disszociáló anyagok- 35 ban, például elektrolitoknál lényegesen nagyobb mértékű, mint oly szerves anyagoknál, melyeknek molekulái vízben való oldáskor nem esnek szét. Vízben disszociálódó ilyen anyag példája a konyhasó, 40 melynek molekulája oldás közben két részre es'ik szét. Hasonlóan viselkednek a nátrium-, kalcium- és magnéziumklorid is. A vízgőznyomás emellett annál jobban süllyed, minél több ionra esik szét disszo- 45 ciálás közben ia molekula. Ezért ia találmány szerinti célra különösen alkalmasak a következő vegyületek Al (NOs)8 , A 2 (SChk AI (NEU) (SO*),, AI K (SOi)2. 50 A vízben oldható és oldás közben diszszociálódó anyagok a kábelben ugyanazokon a helyeken és ugyanolyan módon alkalmazhatók, amint azt a törzss'zabadajomban már ismertettük. Mivel azonban 55 villamos szempontból nem kívánatos, hogy a kábellélekbe elektrolitokat vigyünk, elő-