135168. lajstromszámú szabadalom • Szer úsztatásos fajtázással való feltárásához

Megjelent 194&. évi október hó l5-én. MAGYAR SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 135168. SZÁM. IV/i, (Xll/b). OSZTÁLY. — G-9637. ALAPSZÁM. Szer űsztatásos fajtázással való feltáráshoz. Deutsche Gold- und Silberscheideanstalt vorinals Roessler, Frankfurt a./M. A bejelentés napja: 1938. évi március hó 2. A találmány eljárás Ihabképzőszer előállítására, amilyent példáiul ércek, szenek és hasonló anyagok flotációjához alkalmaznak. Ismeretes, hogy a flotálásnál az lap-5 rított nyersércet habképző anyagokat tartalmazó folyadékokban finoman elosztott gázáram behatásának teszik ki, úgyhogy a hab a nyerstermék egyes .meghatározóit összetevőit felemeli és elválasztja, míg ia 10 többi részeik pl. az értéktelen kő és effélék a fenékre süllyednek. A flotálás eredménye elsősorton a beadagolt habiképző szer hatásától függ. Általában erre iá célra tűlevelű fákból nyert olajat használnak. 15 Ügy találtuk, hogy az űsztatásos fajtázással való feltáráshoz kitűnően alkalmas szent állíthatunk elő, ha terpentinoiajból indulunk ki és ezt fizikai módszerekkel el-. bontjuk, vagy vegyi kezelésnek vetjük alá. 20 Kiindulási termékként á legkülönbözőbb terpentinolajok, mint például balzsamterpentin, úgynevezett szulfátterpentin, íaterpentin (erdei fenyöolaj) jönnek tekintetbe. A szulfátterpentin terpéntartafcnú koniferák (tűle-25 velű fák) feltárásakor keletkezik, ha a feltárást szulfátokkal, mint pl.'nátriumszulfáttál vagy kénessavval foganatosítják./ Fizikai módszerként .frakcionált lepárlás, kivonatolás, vagy kristályosítás jön tekin-30 tétbe. A flotálásnál ligen állandó habot kapunk, ha a terpentinolaj, különösen szulfátterpentinolaj vagy erdei fenyőolaj lepárlásánál közepes vagy magas íorrási határok között kapott lepárlási frakciókat alkalmazzuk. A flotáláshoz azok a termékek is 35 kiválóan alkalmasak, melyek vízgőzáramban vagy vákuumban való elbontás közben keletkeznek. A vegyi kezelés hidrátlizálásból áll,.melyet ismert módon például savakkal, savanhidriddel, ásványi savakkal (szénhidra- 40 génnel, kénsavval) való kezeléssel és ezt követő hidrolizálással foganatosíthatunk. Ekként például nyers szurfátterpentinolajat szénhidrogénekkel telítettségig kezelhetünk és a terméket vízzel vagy lúgos anyagok- 4.5 kai való forralással hidrolizálhatjük. Vízgőzzel való lepárlással a kondenzátoraiban oly anyagot kapunk, mely a flotáláshoz kitűnően használható habképző szer. Az a körülmény, hogy a találmány sze- 50 rint előállított Ifrakciók a nyers terpentinolaj hatását messze felülmúlják, az alábbi példából tűnik ikfi: A nyers erdei fenyőfa olajának frakcionált lepárlása közben a 200—220 C° közötti 55 frakciót elkülönítjük. E frakciót cseppenként oly folyadékba adagoljuk, melyet mlannsfeldi rézpala, tehát viszonylag szegény rézérc flotálásához haslználunk. Ahhoz, hogy állandó habot kapjunk, a nyers 60 erdei fenyőfa olajfrakcióból négy csepp szükséges. . A koncentrátum mennyisége ekkor 6%. Ha a flotálást azonos viszonyok között, nem frakcionált nyers* erdei fenyőfaolajjal foganatosítjuk, 10 cseppre van 65