135056. lajstromszámú szabadalom • Eljárás közvetve füthető katóda előállítására

Megjelent 1948. évi szeptember hó 15-én. MAGYAR SZABADALMI RIR 6S Á G SZABADALMI LEÍRÁS 135056. SZÁM. Vll/d. OSZTÁLY. — P-10472. ALAPSZÁM. Eljárás közvetve fűthető katóda előállítására. N. V. Philips' Gloeilampenfabrieken cég- Eindhoven-ban (Németalföld). A bejelentés napja: 1942. évi október hó 12. Németalföldi elsőbbsége: 1941. évi október hó 15. A találmány eljárás közvetve fűthető' katódia előállítására és a találmány Ikiterjed az ezzel az eljárással előállított katódára, valamint az ilyen katódát tartalmazó kap-5 csolásra is. Ismeretes közvetett fűtésű kiatóda előállítása akként, hogy molibdénből, wolframból, nikkelből vagy hasonló fémből való, csőalakú testbe, pl. molibdénből, wolfrám-10 bői, krámnikkel'ből viagy nikkelből való, ' rúdalakú vezetőt helyeznek el, a közbenső teret szigetelőanyaggal, mint magnéziumoxiddal, alurniniumoxiddal vagy tóriumoxiddal, töltik meg és az ekként kapott egészet lő mindaddig kovácsolják és húzzák, amíg a 'kívánt méretű testet meg nem kapják. Ez az összetett test kiatódaként csak akkor használható, miután külső oldalát az elektronokat emittáló anyaggal, pl. báriurn-20 vagy sztronciuimoxiddal, vonták be. Javasoltaik továbbá olyan közvetlenül fűthető katódia alkalmazását, mely pl. nikkelből való, csőalakú elemből áll, melynek belső üregét, az elektronokat emittáló, fém, 25 kiváltképpen cézium, tölti meg. Az ilyen katódia felhevítésekor a fémnek a csőalakú elem belsejéből kifelé kell diffundálnia és itt elegendő emissziót kell biztosítania. A találmány olyan közvetett fűtésű ka-30 tóda és olyan eljárás közvetett fűtésű katóda előállítására, amelynél az emittáló anyag belül foglal helyet és üzem közben kifelé diffúzió megy végbe, amivel azután az ©misszió létrejön. A találmány szerint: eljárásnál csőaliakú testből indulunk ki, 35 melynek belsejében, — esetleg egy vagy több csőalaikú elem közbeiktatásával —, egy vagy több vezetődrótot rendezünk el. A maradék teret azután az alkali- vagy földalkialifémeik egy vagy több vegyületével 40 töltjük meg, mire az ekként kapott egésznek mechanikai megmunkálással, mint kovácsolással, húzással és hengerléssel, a kívánt méreteket vagy iá kívánt alakot vagy mindkettőt adjuk. 45 Az említett maradék térben levő anyag, mely [kiváltképpen előnyösen az allkali -vagy földalkalifémek egy vagy több oxidjából, célszerűen bárium oxidból vagy sironciumoxidból vagy mindkettőből van 50 összeállítva, egyúttal a fűtőelem és a kiatódatest közötti szigetelést is létesíti, továbbá a húzásnál töltőanyagot alkot, végül pedig üzem közben az emittáló anyag, amivel kapcsolatosan kitűnt, hogy nem fe- 55 mes anyagok alkalmazása esetén is a katódatest falán át elegendő diffúzió megy végbe. .A találmány szerint olyan közvetett hevítésű katódát kapunk, mely az üzemre 60 közvetlenül alkalmas anélkül, hogy a cső,alakú test külső oldalát emittáló anyaggal kellene borítanunk. Ez a katóda ennélfogva nagy előnnyel alkalmazható olyan csövekben, amelyeknél kívánatos, hogy az 65 emittáló anyag váltóáramú ellenállása ki-