135046. lajstromszámú szabadalom • Berendezés ízzókatódás és gáz- vagy gőztöltéses, illetőleg gáz- és gőztöltéses áramirányítócsővel, melynek kisülési pályáját mágneses mező metszi

Megjelent 1948. évi szeptember hó 1-én. MAGYAR SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS Í85046. SZÁM. VII/Ű, VU/g., .VII/j. OSZTÁLY..— P-KKÍl«. ALAPSZÁM. Berendezés izzókatódás és gáz- vagy gőztöltéses. illetőieg gáz- és gőztöltéses áramirányítóesóvel, melynek kisülési pályáját mágneses mező metszi. N. V. Philips' Gloii-ilampeiifabrieken cég1 Eiiitllioveii-baii (Németalföld). Bejelentés napja.: 1942. évi április hó 8. Németalföldi elsőbbsége: 1941. évi április hó 11. A találmány izzókatódás és. gáz- vagy gőztöltéses vagy gáz- és. gőztöltéses áram­irányítócsővű berendezés, melynek kisülési pályáját a katóda és anóda között olyan 5 mágneses mező erővonalai metszik, mely­nek mezőerősségét akként választottuk, hogy legalább megközelítően e mezőerős­ség függvényében a cső ívíeszültségének minimális értékét kapjuk. 10 A mágneses mezőnek iá fentismertetetí módon való választása már ismeretes. Kü­- lönféle ilyen fajtájú berendezés létezett már, pl. a 396.928. számú brit szabadalmi leírás szerint és Juriaanse T.-nek a 15 „Physica" című Folyóirat, IV. évfolyam, 1937 január havi 1. számú füzete 23. és 24. oldalán megjelent közleménye szerint. Ezeknnél a berendezéseknél azonban hát­rányok léptek fel, mint pl. aránylag nagy 20 ívfeszültség, annak következtében, hogy a mágneses sarkoknak a katóda és anód a "kö­zötti kisülési 'pályához képest való felállí­tása kedvezőtlen volt. Ekkor a cső élet­tartama katódaelporíadás következtében 25 csökkent. A találmány célja, hogy ia cső élettarta­mát, nagy rekesztőképesség megtart ás á­vial, a létező szerkezetekhez képest nö­velje, kivált-képen az ívfeszültség további 30 leszállításával. Emellett az eltktrődafelállí­tás méretezésénél olyan tényezőket ve­szünk figyelembe, melyekké! "eddig nem tartottak számot. Evégett a találmány szerint a cső szer­kezetét és felállítását, valamint a mágne- 35 ses mezőt akként választjuk, 'hogy az anóda a mágneseses mező ama részén kí­vül van, amely iá mező tengelyében elő­nyösen részarányosán elrendezett katóda emittáló felületét metszi és a katóda közepe 40 felől a mágneses mező tengelyére merőle­ges részarányossági síkban legalább 120o, -os, maximális szögben nézve látható és hogy a mágneses mező erőssége az anódia hatékony felületén előnyösen 5 45 v Gauss-nál kisebb. Ilyen felállítás esetében a kisülés kb. a katódával egyenlő haránt­méretű nyalábbá központosul a mágneses mező irányában; a fény a kisülési edény többi részében gyenge. Äz anóda a kisülés 50 erősen világító részén kívül van. A cső rekesztőképessége az anódának a mágne­ses mezőn kívüli felállítása következtében nagy marad és az anódia és katóda között kialakulni tudó kisülési pályáknak az anóda 55 felállítása 'következtében nagy keresztmet­szete és csekély hossza kis ív-feszültséget eredményeznek. A találmányt megalapozó kísérleteknél kitűnt, hogy a katóda és anóda fentem'í- 00 tett felállításával az ívfeszültségnek olyan értékeit érhetjük el, melyek a cső belső közegének ionizáciöfcszültségével kb. egyenlők olyan nyomásokon, melyek pl. higanygőz számára a 103 -mm higany- 65 oszlopnyomású körzetig süllvedhetr.ek,

Next

/
Oldalképek
Tartalom