135042. lajstromszámú szabadalom • Képvetítő katódasugárcső fényernyőjéhez

" "~" '•' mt<r*r • '.' Megjelent 1948. évi szeptember hó 1-én. MAGYAR SZABADALMI BIRÓSAG SZABADALMI LEÍRÁS 135042. SZÁM. Vll/d. (VII/j.) OSZTÁLY. — P-10177. ALAPSZÁM. Képvetítő katódasugárcső fény ernyőjéhez. N.'V. Philips' Gloeilampenfabrieken cég Eindhoven-ban (Németalföld). A bejelentés napja: 1941. évi ezept. hó 27. Németalföldi elsőbbsége: 1040. évi szeptember hó 30, Hia katódasugárcső fényképének, pl. vett távolbalátóképnek nagyított léptékű vetíté­, serére- objektívként filmek és diapositívok •vetítésénél szokásos méretű lencsét alkal-5 -mázunk, az á hátrány adódik, hogy a kép­ernyővel kisugárzott fénynek csak kis ré­szét 'hasznosítjuk. Ezt iá hátrányt elégsége­sen nagy fényerejű lencse alkalmazásával háríthatnák el, azonban ilyen lencse igen 10 drága. Sokkal előnyösebb a fénysugarak­nak egy vagy több homorútükörrel való összegyűjtése. A találmány olyan képvetíítő katóda­sugárcső képernyője számára, melynél az 15 utóbbemlített eljárást alkalmazzuk és a találrnány célja lehetőleg nagy hatásfok ©1-y érése. .­-Megfelelő képletésítés számiára kívána­tos, -hogy a homorú tükröt akként rendez-20 zük el, hogy a tükör tengelyvonala a vetí­tendő képernyő közepén át vagy közelítő­leg a közepén át haladjon. Ekkor azonban a csövet a visszavert fénysugarak nyaláb­jában kell elrendeznünk, ami tetemes fény-25; veszteseggel jár, mert a'fénykúpban nem­csak a cső maga, hanem a csövet tartal­mazó készülék jig, benne van. Ezt a hátrányt a találmánnyal úgy kü­szöböljük ki, hogy a. katódasugárcső kép-30 ernyőjével kisugárzott fényt előbb olyan homorú tükörrel verjük vissza, melynek egyik tengelye a cső képernyőjének köze­pén vagy közelítőleg a közepén halad át. majd olyan második kükörrel verjük vissza, mely a homorú tükör említett tengelyével 35 szöget zár be, úgyhogy a homorú tük­röt a másodszor visszavert fény nem éri. A második tükörnek nyílása van. Ezen 0 nyíláson a katódasugárcsövet dughatjuk át vagy pedig, ha a cső teljesen- a második 40 tükör síkja mögött van, a. képernyő fényét ezen a nyíláson ereszthetjük át. Mindkét esetben a többi készülékrész a vetítőnyalá­bon kívül marad, úgyhogy fényvesztesé­get nem idéz elő. 45 A homorú tükörről visszavert fénynek csupán kis részét veszítjük még el, azon­ban a találmány szerinti készülék további foganatosítása alakja arra vezet, hogy ez a fényveszteség lehetőleg kevés százalékra 50 szorítkozik. Evégett a csövet akként ren­dezzük el, hogy képernyője a két tükör között legyen, azonban képfelületének^ szé­lével a második tükör síkját érintse. A találmányt még részletesebben ia • rajz 5B kapcsán magyarázzuk meg, melynek 1. ábrája a találmány szerinti készülék csövének és tükreinek elrendezési példáját, vázolja, 2. ábrája pedig arra való, hogy ért- 60 hetővé tegye, hogy az 1. ábra szerinti elrendezés miért a legelőnyösebb. Az 1. ábrán olyan (1) katódasug'árc&ő látható, melynek (2) képernyőjét a (3) ve­títőernyőre nagyított léptékben olyan 65 (4) homorútükörrel képezzük le, mely gömbsüvegalakú, parabolas vagy más meg­felelő hajlítású lehet. A >(4) tükör tenge-

Next

/
Oldalképek
Tartalom