135016. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aluminium- és aluminium-ötvözethulladékok átömlesztésénél adódó sóalakok feldolgozására

Megjelent 1948. évi szeptember hó 1-éri. MAGYAR SZABADALMI BIBÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 135016. SZÁM. XH/d. (IV/h/1.) OSZTÁLY. — M-12490. ALAPSZÁM. Eljárás aluminium- és aluminium-ötvözethulladékok átömlesztésénél adódó sósalakok feldolgozására. Dürener Metall werke Aktiengesellschaft, Berlin-Borsigwaide. A bejelentés napja: 1942. évi október hó 9. Németországi elsőbbsége: 1941. évi október hó 10. Alumíniumból és aluminiumötvözetekből álló hulladékoknak újból feldolgozható anyagokká való átömlesztésekor ömlesztő sókat alkalmaznak, amelyek tudvalévően 5 lényegében alkálifémek és alkátiföldfémek kloridjaiból, valamint ily fémek fluoridjaiból vannak és rendszerint oly összetételűek, hogy a keverék ömledéspontja körülbeiül 60U—700 C°. A sókeverék összetételét a 10 feldolgozandó hulladékok minősége szerint választják meg. Az ömlesztáshez használt só mennyisége általában annál nagyobb, minél finomabbak és tisztátlanabbak a hulladékok. Különösen fúrás-kor és esztergát5 lyozáskor kapott forgácsokhoz az ömlesztő só oly mennyiségére van szükség, amelyek nagyságrendileg a fémbetét mennyiségét megközelítik. Hogy az ömlesztéshez használt só mindig eléggé hatásos legyen, azt 20 fel kell frissíteni, vagy meg kell újítani és taz ömlesztésnél elhasznált sót, az úgynevezett sósalakot a kemencéből el kell távolítani. Az átömlesztéskor mindinkább hatástalanná váló só tisztátlans'ágokon és az átöm-25 lesztéskor keletkező reakciós alkatrészeken kívül elsősorban fémrészecskéket éü elhasználatlan sót tartalmaz. Régóta odatörekednek, hogy ezeket az alkatrészeket visszanyerjék. 30 Eddig úgy jáftak el, hogy az ömlesztéshez elhasznált sót a kemencéből eltávolították és lehűlni engedték. Ezután a sósalakot golyós malomban aprították, mímellett a fémgolyócskákat túlnyomó nagy 35 részben rostával kiválasztották és így új' ból visszanyerték, ezután a megőrölt sósalak többi részét meleg vízben feloldották. Ezt az oldatot állani hagyták, miközben abból a nem oldódó alkatrészek, különösen az oxidok és a szenny leülepedett. 40 Ezután az így megtisztított oldatot bepárolták és ilymódon a feloldott sót visszanyerték, megszárították, felaprították és például új só adagolásával a kívánt összetételt ismét helyreállították és az anyagot 45 újból felhasználták. A találmány célja a sósalak feldolgozásának lényeges egyszerűsítése. A találmány értelmében a fémalkatrészek visszanyerése végett a sósalakot először erősen 50 felhevített tartályba visszük, amelyben a sósalak fémtartalmának egy része leülepedik, mire azt elkülönítjük, ezután a maradék fémrészeket tartalmazó sósalakot folyékony állapotban oly oldószerbe visszük, 55 amelyben a fémrészecskék oldatlan állapotban lerakódnak, majd ezután a só visszanyerése végett a fémtől megszabadított meleg oldatot a többi szilárd alkatrésztol szűréssel megtisztítjuk és feldolgozzuk. 60 Felhevített tartányként öntőüstöt, vagy hőtároló kemencét használunk, melynek öntőszája vagy az ömledék lebocsátására alkalmas fenékfurata van. Ezeket a tartányokat előnyösen oly hőmérsékleten tart- 65 juk, amelyen az átömlesztő kemencéből lehúzott sósalak hígfolyós halmazállapota kellő mértékben biztosítva van és az ömledék nem dermed meg.