135013. lajstromszámú szabadalom • Berendezés igen nagy frekvenciájú, nagy teljesítményű elektromágneses rezgések gerjesztésére

Megjelent 1948. évi szeptember hó 1-én. «AGYAR SZABADALMI BÍB^I« SZABADALMI LEÍRÁS 135013. SZÁM. VH/tl. OSZTÁLY. - L-9178. ALAPSZÁM. Berendezés igen nagy frekvenciája, nagy teljesítményű elektromágneses rezgések gerjesztésére. C. Lorenz Aktiengesellschaft, Berlln-Tenipelhof. A bejelentés napja: 1943. évi május hó 21. Németországi elsőbbsége: 1942. évi jtmius hó 3. Igen rövid elektromágneses rezgések keltésére ujabban általában csillapíthatatlan hullámok létesítésére alkalmas elektroncsövet használnak. Ezek majdnem tel-5 jesen kiszorították a csillapított elektromágneses rezgések létesítésére való berendezéseket, például szikraadókat. Igen rövid hullámok létesítése két nehézségbe ütközik: az elsőt az elektronoknak az egyes elektró-10 dák közötti repülési ideje okozza, a második pedig onnan származik, hogy a csövek elektródarendszerének méretei főként deciméteres és centiméteres hullámok esetében nagyon kicsinnyé válnak, ami nagyon lö megnehezíti nagy teljesítményének létesítését. Annak folytán, hogy a használatos' katódák felületét négyzetcentiméterenkint csak korlátolt számú amperrel lehet terhelni, a 20 kívánt áram erőssége határozza meg a rezgés keltéséhez használt elektronsugár keresztmetszetének nagyságát. Az összes elektródáknak, amelyeken a sugár keresztülhalad, a sugár keresztmetszetével nagy-25 ságrendileg egyező nagyságú felületük van. Minthogy az elektródák közé az elektronok repülési idejével kapcsolatos körülményekkel meghatározott, nagy áramerős'ségeík esetében az elektródák közötti kapa-30 citások is naggyá válnak. Hogy az elektródákhoz folyó erős wattmentes áramok ne okozzanak zavarokat, veszteségektől nagymértékben mentes rezgőiköröket, például egytengelyű vezetékeket, vagy akár köralakú, akár más keresztmetszetű üreges re- 85 zonátorokat kell alkalmazni. Rendkívül rövid hullámok létesítésekor nem lehet elkerülni a rezgőkörnek az elektroncső buráján belül való elrendezését, mert a búra falán átmenő átvezetések készítése mind vil- M) lamos, mind mechanikai és technológiai szempontból nagyon nehéz. Ilyen, beépített rezgőkörrel felszerelt csövek esetében az a járulékos nehézség adódik, hogy a rezgőkör frekvenciáját kívülről alig lehet befő- 45 lyásolni és hogy az energiát külön átvezetések segélyével kell kivezetni a csőből, ami nem mindig oldható meg kielégítő módon. A legtöbb lehetséges rezgőkörrel kap- gj cs'olatosan adva van az a legrövidebb hoszszúságú hullám, amelyet meghatározott elektródakapacitások mellett el lehet érni. Párhuzamos huzalok alkotta rezgőkörrel egy méternél rövidebb hullámok esetében 55 nem igen lehet nagyobb teljesítményeket ' létesíteni. Ebből a szempontból kedvezőbb az egytengelyű vezeték és az üreges rezonátor, azonban olyan elrendezések es'etében, amelyekben az energia vezérlése és 60 lecsatolása különböző kondenzátormezőkben megy végbe, nehézséget okoz a szükséges vezérlőfeszültségek kellő nagyságának és fázisának biztosítása. Tudvalevő ugyanis, hogy triódák esetében a viss'za- 65 csatolás nem könnyen megoldható feladat. A találmány üreges rezonátort tartalmazó olyan berendezés igen nagy frekven-