135006. lajstromszámú szabadalom • Eljárás pont-vonással billentyüzött vezetősugár rángó jelzésére
Meyjalent 15)48. évi szeptember hó 1-én. MAGYAR SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 135006, SZÁM. VJI/.j. OSZTÁLY. - L-9096. ALAPSZÁM. Eljárás pont-vonással billentyűzött vezetősugár rángó jelzésére. C. Lorenz Aktiengesellschaft, Berlin-Tempelhof. A bejelentés napja: 1943. évi február hó 20. Németországi elsőbbsége : 1942. évi február hó 27. Pont-vonás jelek üteméiben billentyűzött, egymást részben metsző' anténna-iránydiagraimok 'térerősségének összehasonlítására különböző eÜ jár ások ismereteseik. A 5 két iránydiagram térerősségének ama különbségéit, ann-ely ía repülőgép' pillanatnyi helyzetének megfelel, műszerrel láthatóvá tehetjük, mimellett a műszer kilengésének •nagysága a vezetőisugártól való eltérés 10 mértékét mutatja, a kilengés iránya pedig az eltérésnek a vezetősugárra vonatkoztatott irányát. Ezt a módszert álló jelzéses módszernek nevezik. Egy másik módszer a két íránydiagram 15 térerőssége különbségének jelzésére egy műszernek nem tartós, hanem az iránydiagramok billentyűzésének ütemében változó kilengéseit hasznosítja, mimellett a kilengés nagysága ismét a térerősség kü-20 lönbségének nagyságát jetzi, a kilengés iránya pedig a vezetősugártól való eltérésnek ,:a vezetősugárra vonatkoztatott irányát. E módszert röviden rángójelzéses eljárásnak nevezik. 25 Az utóbbi módszert akkor alkalmazzák, amikor a két iránydiagram térerősségének különbségeit, amelyeket az erősítő kimeneteléhez kapcsolt hallgatóban billentyűzött jelekként észlelünk, a vezetősugártól 30 való eltérés nagyságát és irányát szemléltető módon láthatóvá kívánjuk tenni, mert a szem rángójélzés alkalmazásakor bizonyos mértékben meg tudja különböztetni, hogy a műszer adott kilengését esetleges 45 so zavarszínt okozza-e, vagy pedig a megál- 35 lapítandó térerősség különbsége. A térerősségek különbségei ugyanis a billentyűzés ütemében végbemenő szabályos kilengések alakjaiban jelentkeznek, zavarok ellenben szatoáüytaían kilengéseket idéznek 40 elő. E módszer alkalmazásakor a műszer esetleges hibái,' például, zérusbeállításának hibái sem okozhatnak hibás iránymeghatározást. A legtöbb rángójelzéses módszer a vevőkészüléknek a billentyűzött jelfeszültségek amplitudókülönbségével modulált kimenőfeszültségét differenciálja. A nagyjából derékszögalakú görbe szerinti lefolyású jelfeszültségek olyan transzformátor elsődlegest tekercsébe jutnak, amelyben az elsődleges oldalon bekövetkező feszültségváltozások a másodlagos oldalon az említett feszültségváltozás irányától függő irányú éles impulzusokat eredményeznek, amelyek 55 a jelzőműszert befolyásolják. Ismeretes olyan módszer is, amely szerint a vevőkészülék egyenirányítóit és egyenáramú részétől megszabadított kimenőfeszültségével közvetlenül befolyásoltatjuk a jelzőműszert. Äz összes módszerek közös hátránya, hogy a jelzés érzékenységét az esetleg jelentkező zavarófeszüítségek korlátozzák. Mindegyik zavaró impulzus a műszer egyegy kilengését okozza, időszakosan jelentkező zavaró impulzusok pedig a műszer mutatójának zérusállása közelében való 60