135005. lajstromszámú szabadalom • Eljárás pont-vonással billentyüzött vezetősugár álló jelzésére és légi- vagy vízijárműveknek ilyen vezetősugárral való irányítására

Megjelent 1948. évi szeptember hó i-ón. JTAftYAR SZABADALMI BIRrtSJlfl-SZABADALMI LEÍRÁS 135005. SZÁM. VIl/j. OSZTÁLY. — L-9077. ALAPSZÁM. Eljárás pont-vonással billentyűzött vezetősugár álló jelzésére és légi- vagy vizíjárműveknek ilyen vezetősugárral való irányítására. C. Lorenz Aktiengesellschaft, Berlin-Tempelhof. A bejeientés napja: 1943. évi február hó 4. Németországi elsőbbsége: 1942. évi február hó 5. Pont-vonással ' bilientyűzött vezetősugár álló jelzésére, valamint légi- *ragy vizijárműveknek ilyen vezetó'sugárral való irányítására az eddig használt rángójelzéses el-5 járás nem alkalmas. Ehhez olyan eljárás szükséges, amely a vett, billentyűzött jelfeszültségekbó'l a két billentyűzött jelfeszültség amplitudókülönbségével arányos .olyan feszültségeket származtat, amelyben a bli-10 lentyűzött jelek üteme már nem jelentkezik. Emellett ennek a leszármazott feszültségnek kifejezésre kell juttatnia a túlnyomórészben vett jelek fajtáját, vagyis azt, hogy a vett jelfeszültséget túlnyomórészben vonásjelek, 15 vagy pontjelek alkotják-e. A fenti követelményeknek különféleképen igyekeztek megfelelni. A legtöbb eddig ismertté vált eljárás úgynevezett lökőtranszformátorokkal dolgozik, azaz olyan transz-20 formátorokkal, amelyek másodlagos oldalukon az elsó'dleges feszültség differenciálhányadosát eredményezik. Ilyen transzformátorok másodlagos oldalán a pontjel vételekor fellépő hirtelen feszültségnövekedés 25 és a vonás jel vételekor fellépő hirtelen feszültségesés hatására egymással ellentétes irányú éles! csúcsfeszültségek jelentkeznek, Ennek a megoldásnak azonban az a hátránya, hogy nagyon hajlamos zavarokra, 30 mert minden zavaró feszültség tartalmaz impulzusokat s ezeket alig lehet különválasztani a lökőtranszformátor útján a billentyűzéssel létesített szabályos impulzusoktól. Azok az ugyancsak ismert módszerek, 35 amelyek a vevőberendezésnek az adóoldali billentyűzéssel való szinkronizálása útján adják meg a lehetőséget a zavaró impulzusok kiszűrésére, az esetben, ha a jármű éppen a tartós jelzést kiváltó vezetősugár- 40 ban, vagy ennek közelében van, megbízhatatlanná válnak, mert ekkor hiányzik a billentyűzés- üteme. Ismeretes pl. olyan módszer, amely szerint a vevőoldali jelzőműszert átsarkítják az adóoldali billentyűzés 45 ütemében. A fenti okokból olyan eljárásra van szükség, amely a pont- és vonásjeleket nem impulzusoknak zavarok okozására hajlamos kiértékelése útján, hanem a hatékony 50 feszültségértékek, vagy a jelek feszültségdiagrammja területeinek összemérése útján alakítja át állójelzéssé. A pont- és vonásjelek feszültségdiagrammjának területeit közvetlenül nem 55 lehet összemérni egymással, mert e jelek időtartamának aránya 1:7. Javasoltunk már olyan eljárást, amely szerint az adóoldalon billentyűzött jelekből adódd jelfeszültségeket tartalmazó vevő- go oldali kimenőfeszültséget alakja megváltoztatása nélkül megszabadítjuk egyenáramú részétől és ezután a jeldiagramm két felének torzítása útján alkalmassá teszük kü-