135002. lajstromszámú szabadalom • Berendezés igen rövid hullámú villamos rezgések keltésére

Megjelent Í948. évi szeptember hó i-én. MÁ6YAR SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 18500Ü. SZÁM. VII/j. OSZTÁLY. — Ii-9063. ALAPSZÁM. Berendezés igen rövid hullámú villamos rezgések keltésére. C. Lorenz Aktiengesellschaft, Berlin-Tempelhof. A bejelentés napja: 1943. évi január hó 14. Németországi elsőbbsége: 1942. évi január hó 15. Olyan igen rövidhullámú csöves rezgés­keltők létesítése végett, amelyeknek elek­troncsövei elvileg a földhöz viszonyítva részarányosán rezgő elektródákkal rendel-5 kéznek (ilyen elektródapárt alkot például a trióda vezérlőrácsa és anódája, vagy egy megfelelően kialakított Habann-féle cső két anódarésze) és egy egytengelyű vezetők al­kotta rezonanciakörrel vannak összekötve, 10 eljártak már úgy, hogy az elektródákat az egytengelyű vezetők végével kötötték ösz­sze, a vezetőket az elektródákkal össze­kötött végükkel szomszédos darabjukon a katódával nagyfrekvenciásán összekötött 15 árnyékolóköpennyel vették körül és a veze­tek végével összekötött elektródák igen nagy frekvenciás váltófeszültségei nagysá­gának arányát, amely az árnyékolóköpenyt a rezgőkör külső vezetőjével összekötő 20 hangolószervnek a külső vezetőre vonatkoz­tatott beállításától függ, a rezgéskeltőcső működésének szempontjából legkedvezőbb értékre állították be. A rajz 1. ábrája ilyen rezgéskeltőberen-25 dezés kiviteli példáját szemlélteti.-A rezo­nanciakört egytengelyű belső (1) vezető és egyik végén zárt külső (2) vezető alkotja. E vezetők végei a külső vezető nyitott vé­gén (5) rezgéskeltőcső elektródáival van-80 nak összekötve. A vezetőket a külső vezető nyitott végével szomszédos darabjukon ve­lük közös tengelyű (3) árnyékolóköpeny veszi körül, amely a (4) hangolószervvel és a külső vezetővel együtt zárókört, vagyis negyedhullámos zárófazekat alkot. A (4) 35 hangolószervnek, azaz a zárófazék feneké­nek a külső vezető mentén való eltolásakor megváltozik a vezetők végén jelentkező igen nagy frekvenciás váltófeszültségek nagyságának aránya. Ha a rezgéskeltőcső 40 például trióda, úgy a hárompontkapcsolás ismeretes elmélete szerint az anóda váltó­feszültségének nagyobbnak kell lennie a rács váltófeszültségénél, ha pedig Habann-féíe csövet használunk és a rezonanciakört en- 45 nek megos/ztott anódafelületeihez Qsatlakoz­tatjuk, úgy a vezetők végének elvileg azo­nos feszültségűeknek kell lenniök. A találmány annak felismerésén alapszik, hogy a fentemlített javasolt kapcsolási el- 50 rendezés rendkívül alkalmas ilyen rezgés­keltők frekvenciájának nagyfokú szilárdítá­sára. Evégből a találmány szerint a rezgés­keltő rezonanciakörének hangolási hosszát aránylag nagyra, azaz három negyedhullám- 55 hossznál nagycíbbra méretezzük, a külső vezetőből és az árnyékolóköpenyből össze­tett zárókört pedig ennél rövidebbre szab­juk, azaz egy vagy három negyedhullám­hosszra korlátozzuk. 60 A rezonanciakörnek a találmány szerinti kialakítása mellett a rezonanciakört az egy­tengelyű vezetőknek a csőhöz csatlakozó végén lezáró impedanciák, pl. a cső elektró­dáinak sztatikus és dinamikus kapacitásai, 65 annál kisebb befolyással vannak a hango­lásra, minél nagyobb az egytengelyű veze­tőknek negyedhullámhosszokban mért hosz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom