134923. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vízben oldható, nagy molekulasúlyú, alfa-helyettesítésű benzilaminok és származékaik előállítására

Megjelent 1948. évi augusztus hó 16-án. MAGTAB SZABADAM BIEÖSlS SZABADALMI LEÍRÁS feabwfeM E9r*»*9 134933. SZÁM. l.V/h/1. OSZTÁLY. — G-9594. ALAPSZÁM. Eljárás vízben oldható,(35) nagy molekulasúlyú, a-helyettesitésű benzilaminok ^származékaik előállítására. J. R. Geigry A.-G. cégr, Basel (Svájc). Pótszabadalom a 124 677. lajstromszámú törzsszabadalomhoz. A bejelentés napja: 1942. évi október hó 26. Svájci elsőbbsége: 1941. évi október hó 27. A 124.677 Lajstromszámú törzss; abadalom eljárást ismertet vízben oldható, nagy mo­lekula ú'yú, oc -helyettesíésáí benzilärninok és származékaik előállítására. Az eljárás 5 szerint vízben nehezen oldható, vagy old­hatatlan, nagy mollekulasúlyú, « -halyetf­tiesítésű benzilaminókat és származékaikait savakkal sókká alakítunk át, vagy részben alkilezünk és vagy aralkileizürik és savak-10 kai sakká alakítunk át, vagy pedig teljesen alkilezünk ós, vagy ara>Lkifczün>k. Azt találtuk, hogy a törzsszabadlalom sze­rinti kväfcerneir vegyületekéit közvetlenül is megkaphatjuk, ha tercier aminokat 16 benzolmaradiék — CH — aüilfás maradék halogén vázlatos képtetíí a -halogénhelyetteisítésíí benzinvegyüleiteikkel cserebomlástra ho_zunk. Ezeknek a vegyüLeiteknek legalább egy 20 nagy molekulasúlyú, telített, vagy telítettem, alifás maradékot (vagy cdkloalifás maradé­kot) kell tartalmaznátok. A nagy molekula­súlyú maradék állhat a henzilvegyüleit alti­fás, vagy aromás részében is; a benzolmag 25 továbbá tetszetőliegejsen helyettesíthető. Az a -halogénhelyetfiesítésíí beimzárvegyüi­lieteket a megfelelő nagy molekulasúlyú benzolmaradéik — CO — alifás maradék vázlatos képtebű ketonokból kapjuk, ha a 30 megfelelő szekunder alkoholokon át a hid­roxiiesoportot halogénnel helyettesítjük. (E ketonokra ugyanaz a követelmény áll, mint az előbb említett henzilvegyüleiteikre). E célra például a következő kiindulási ve­gyületek alkalmasak.: ketonok, melyeiket 35 benzolból és laurinisavból, illetve pálma­magzsírsavból, henzolhomologénibő], pl. to-Ituolból, silóiból és hasonló vegyületeikből . és kókuszoLaj zsírsavból, továbbá anizolból, fenetolból és hasonló végy ületekből és naf- 40 tónsavból, végül dodeciibeínízolból, ecefeav­ból és hasonló vegyületekből kapunk. — Az említett a halogénhelyeittesíltésíí benzil­vtegyületek cseirebontására a következő ami­nokat soroljuk fel: trimetilamint, triatil- 45 amint, tributilamint, piridint, dimietilbenzil­amint és hasonló aminokait. A találmány szerinti eljárással kapott kvaterner vegyüljetek épp oly kitűnő fertőt­llenítő-S'zerék, mint a törzsszabadalom vei- 50 gyületei. példa, 50 g l-(x ~idór-dodecü)-4- metilhenzolt zománcautoklávban 150°-on 10 óra hoszf szat fölös mennyiségíű trimetilaminnal 55 cserebomlásira hozunk. Féisziilárd pépet ka­punk, mely vízben nem oldható tisztán. Az pterben oldódó részeket leválasztva, a vizes oldat begőzÖLbeitése után világos paszta ma­rad vissza, mely ismét könnyen alakítható 60 át 10 0/0-os vizes oldattá. A trietilamin és a piridin ugyanúgy viselkedik, mint a trime­tilamin. l-( a-klór-dodleeil)-4-metilbenzoit a kö­vetkezőképen állítjuk elő: 65 40 g HgCl2 -viel, aktivált aluminiumdaí­rát 350 köbem 500/o-os alkoholban másfél literes háromnyakú lombikban alapos ka-

Next

/
Oldalképek
Tartalom