134867. lajstromszámú szabadalom • Tűzálló döngölőanyag
Megjelent lí)48. évi augusztus hó 2-án. MAGYAR SZABADALMI RIR rt sí fl SZABADALMI LEÍRÁS 134SG7. SZÁM. XVI!/b. OSZTÁLY. — D-Ö647. ALAPSZAM. Tűzálló döngölőanyag. Didier-Werke Aktiéiig eseilschaft Berliu-Wilmersdorf. A bejelentés napja: 1942. évi augusztus hó 14. Németországi elsőbbsége: 1941. évi október hó 1. Kemencékhez való, tűzálló döngölőanyagoknak, mázoló-, valamint javítóanyagoknak olyan adalékokat kell tartalmazniok, melyek a daraszerű vagy képlékeny anyag- 5 nak az üzemi hőmérsékleten összefüggő, szilárd testté összesülését elősegítik. Amenynyiben az anyag lényeges, tűzálló alkatrészei ilyen értelemben nem hatásosak, oly adalékokat szokás hozzáadni, melyek a tö- 10 meg összetapadását elősegítik. Ilyen tapasztó illetve ömlesztő anyagok például a folypát, aluminiumfoszfát, bórsav. Különösen az utolsó anyagot szokás a döngölőanyag nagymértékben tűzálló alkatrészeibe 15 kiterjedten adalékolni, minthogy'' a bórsavnak igen jó ömlesztőanyagképző tulajdonságai vannak. A bórs’av és a hasonló hatású anyagok, mint például az aluminiumfoszfát azonban 20 értékes anyagok, melyek csak szűkösen állnak rendelkezésre. Ehhez járul még, hogy a bórsavnak tűzálló döngölőanyagokhoz, tapasztóanyagként adagolása "lényeges hátrányokat is1 mutat. 25 Bórsav alkalmazása esetén a döngölőanyagnak teljesen száraznak kell lennie. Már igen csekély nedvességtartalom elegendő ahhoz, hogy a vízben oldódó bórsav, a tömeg Száradása közben, az eltávozó víz- 30 zel, illetve vízgőzzel a tömeg szélső rétegeibe vándoroljon. Erősebb vízgőzképződés esetén a bórsav még el is illan. Ha azonban a bórs'av részben vagy teljesen hiányzik, a tömeg csak elégtelen módon vagv egyáltalán nem áll össze. Ennélfogva a döngölőanyagot a bórsav hozzáadása előtt, hevítés útján, meg kell szárítani. Ez a rendszabály azonban az anyag jelentékeny drágulásával jár. A teljesen s'záraz döngölőanyagnak viszont a kemencébe vitele után nincs összetartása. Ezért formában kell tartanunk, mely forma s kívánt, szilárd test alakját mutatja. E formát mindaddig alkalmaznunk kell, amíg a tömeg megs’zilárdulása a hőmérséklet hatására be nem következik. A bórsavtartalmú anyagok alkalmazási tere tehát korlátozott. Ehhez még az a hátrány is járul, hogy a száraz, durva szemcséjű döngölőanyag bevitelekor az alkatrészek szétválnak. Ez abban nyilvánul meg, hogy a döngölőanyag finom alkatrészei, tehát a finomra porított bórsav is, helyenként összegyűlnek és ennek megfelelően durva szemcsékből álló fés’zkek keletkeznek, amelyekbe a szükséges finom részek, illetve bórsav nem ágyazódnak be. Ennek az eredménye viszont a tömeg egyenlőtlen megszilárdulása, valamint helyi kiolvadások. A találmány szerint a tűzálló alapanyagokból előállított döngölőanyagokhoz alkális’ziliko-titanát adalékot adunk. Az alkálisziliko-titanát mesterséges anyag, melynek összetétele körülbelül a Na-’Ó . SIOs. TIO2 képletnek felel meg. E műanyag a tűzálló döngölőanyagban különösen akkor mutat kedvező hatásokat, ha az alkálikovasav keverékhez körülbelül 35—40% titanátot: TIOű-t adunk. 35 40 45 50 00 60
