134839. lajstromszámú szabadalom • Eljárás műrostok szárazvonására
Megjelent 1948. évi augusztus hó 2-án. MAGYAR SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 134839. SZÁM. Xiv/a/l. OSZTÁLY. — B-15653. ALAPSZAM. Eljái'ás mürostok szárazfonására. Bata A. G. cég1, Zlin-ban (Morvaország). A bejelentés napja : 1942. évi november hó 10. Németországi elsőbbsége : 1941. évi december hó 20. • A találmány fonófúvókából és fűtött fonóaknából álló berendezés rostok száraz fonására. Mivel a fonóaknának, kiváltképpen viszkóza szárazfonásához, meglehetősen 5 magasnak kell lennie, gyakran előfordul, hogy a fonóaknát nem lehet eléggé egyenletesen fűteni. Kívánatos továbbá az is, hogy a fonás lefolyását és kiváltképpen a fonott szál mentén esetleges zavarokat könnyen 10 lehessen megfigyelni. A szokásos kémlőablakok ehhez kevéssé alkalmasak. A találmány szerint a fonóaknát, amint ez a rajzból is kitűnik, két vagy több részre (1 csövekre) osztjuk, amelyek egymással 15 hengeres (2) üvegcsövek segélyével lehetnek összekötve. Megállapítottuk, hogy ámbár ezek az üvegek nincsenek fűtve, a szárítási folyamat mégis kifogástalanul ment végbe és hogy káros áramlások nem léptek fel. 20 Az (1) fonócső fűtése akként történik, hogy a (3) fűtőköpennyel ellátott cső külső oldalán gázokat égetünk el. A fonóakna mindegyik (1) csövének alsó részén és a (3) fűtőköpenyen belül (4) gázlángzókat al- 25 kalmazunk. Ezek a gázcsövek pl. gyűrűalakúak lehetnek. A fűtés szükséges egyenletességét úgy érjük el, hogy a (3) fűtőköpeny felfelé szűkül, úgy hogy a fűtőgázok alacsonyabb hőmérsékletét a köpeny felső részé- 30 ben a fűtőgázok nagyobb áramlási sebessége és a jobb hőátvitel kiegyenlíti. A fonóakna alsó részének igen zavaró túlhevűlését a lángok sugárzó hőjének hatására azzal hárítjuk el, hogy a fonóakna ama részein, amelyek a fűtőlángok közelében vannak, alkalmas hővédőszerveket, pl. (5) aszbesztszalagokat alkalmazunk. Kiváltképpen előnyös, ha a fűtőtér felső részét a fonóaknával elállítható nyílások, azaz (6) rekesztékek segélyével kötjük öszsze, hogy a forró, fáradt gázokat a fonóaknába részben vagy teljes egészükben vezethessük be. Az egyes szárazfonócsövek esetleg egymásmelleit álló sorokban rendezhetők el, amikoris mindegyik sornak közös fűtőköpenye és lángzókkal ellátott gázcsővezetékek csoportja van. A levegő bevezetését előnyösen csővezetékekkel végezhetjük, hogy a fűtést gazdaságossá tegyük. A (7) gázvezeték a (8) légvezeték mellett vagy ennek belsejében helyezhető el. A két csővezeték mindenesetre akként torkoljon a lángzóba, hogy a levegő legnagyobb része a láng szélén kerüljön bevezetésre. Az ilyen kettős csővezetékek keresztmetszetét példaképpen a 3., 4. és 5. ábra mutatja. Hogy a fűtés jobb egyenletességét érjük el, a lángzóknak a hosszoldalon tovavezetett csővezetékeit hullámszerűen vezetjük, mégnedig akként, hocrv a fonóakna mim: - egvik része a lángoktól lehetőleg azonos távolságban legven. Emel'ett a fűtőköpeny külső alakja a lángzók csővezetékeinek görbéiéhez igazodhatik. pl. úgy. hogv a külső köpeny egymásba átmenő, függőleges, kúpos csonkok megfelelően van kialakítva. Ez-KIYOMDAI-"^3
