134836. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémesített dielektromos anyagok előállítására
Megjelent 194S. évi augusztus hó 2-án. MAGYAR SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 13483G. SZÁM. Vll/g. (Vll/j.) OSZTÁLY. — B-15523. ALAPSZÁM. Eljárás fémesített dielektromos anyagok előállítására. Róbert Bosch G. m. b. H., Stuttgart. A bejelentés napja: 1942. évi július hó 11. Németországi elsőbbsége: 1941. évi július hó 12. Pótszabadalom a 127.862 lajstromszámú törzsszabadalomhoz. A 127.862. számú törzsszabadalom leírása eljárást ismertet vákuumban felvitt fémbevona'ttal ellátott dielektromos anyagok előállítására, melynél a dielektromos 5 anyagra először szigetelőbevonatot visznek fel, amely a dielektromos anyag felületén lévő likacsokat és mélyedéseket kitölti, majd erre a bevonatra a fémréiteget vakuumeljárással csapják le. A die'.ektroin mos anyag felületén lévő pórusok és mélyedések kitöltéséhez bevonóanyagként a törzsszabadalom szerinti eljárásban különösen lakkokat, előnyösen töltőanyagokkal kevert lakkokat alkalmaznak. 15 Lakkok alkalmazásának azonban jelentékeny hátrányai is vannak. Különösen kedvezőtlen, hogy a lakkok beszárításánál nagymennyiségű oldószert kell elgőzölög - tetni. A visszamaradó lakkmennyiség téri’O fogata az eredetileg felvitt cseppfolyós lakk térfogatának legtöbbször csak néhány százaléka, úgyhogy a lakkozó eljárás költségei aránylag nagyok. Mindenekelőtt azonban nehéz a iakkrétcgből az utolsó 25 oldószermaradékok eltávolítása. A lakkozott papírost hosszú ideig és meglehetős magas hőmérsékletnél utólagos szárításnak kell alávetni, ez pedig oly eljárás, amely a gyártást megdrágítja, lassúvá 30 teszi és emellett rendkívül gondos figyelmet követel, minthogy nem elegendő mértékű szárításnál a felvitt fémréteg, túlságos magas hőmérsékleteknél! pedig a papiros minősége romlik. Végül a lakkréteg sohasem mentes hibás helyektől, sőt ki- 35 tűnt, hogy éppen az oldószer elgőzölögtetésével beszárított lakkokban van sok hibás hely. E hátrányokat a találmány szerinti eljárásnál azzal küszöböljük ki, hogy a dielek- « tromos anyagra a fémesítés előtt felvitt szigetelő bevonatként hőhatás alatt lágyuló (hőbenképlékeny) anyagból álló szigetclőbevonatot viszünk fel. Ezekben a hőbenképlékeny anyagokban, amelyek az £5 aljzaton oldószerek kiválasztása néilkül keményednek, nem jelentkeznek a beszárított lakkokban megfigyelhető hibák. Rostanyagból készült dielektrikumokban hőbenképlékeny anyagokat már alkalmaz- 50 tak, azonban csak oly kondenzátoroknál, melyeknek fegyverzetei nem a dielektrikumon, hanem önálló fegyverzetekként vannak elrendezve. A hőhenképlékeny anyag ez esetben tehát nem bevonóanyag, 55 hanem a rostanyag impregnáló anyaga. Hőbenképlékeny anyagokat dielektromos anyagok különböző rétegeinek összeragasztásához is használtak. A hőbenképlékeny anyagok tehát itt sem bevonóanyagok, ha- co nem kötőanyagok voltak. Ezzel ellentétben a találmány szerinti eljárásnál a hőbsnképlékeny anyagot csupán a dielektromos anyag felületére visszük fel és ezzel meggátoljuk. hogy a vakuumeljárás folyamán 65
