134745. lajstromszámú szabadalom • Csősugár-készülék

Megjelent 1948. évi július hó 15-én, MAGYAR SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 134745. SZÁM. ' VH/d. OSZTÁLY. — L-8828. ALAPSZÁM. Csősugár-készülék. * ' • IJLcentia Patent-Verwaltungs-Gesellschaft mit beschränkter Haftung, Berlin. Á bejelentés napja: 1942. évi július hó 6. Németországi elsőbbsége: 1941. évi július hó 7. A találmány tárgya olyan csős'ugár-készü­lék, amely az ismeretestől abban különbözik, hogy anódájának két, egymással átellenesen fekvő nyílása van, amelyek mindegyike előtt 5 egy-egy katóda foglal.helyet. E katódák — melyek közül előnyösen csak az egyik hord kilépő nyílást — olyan potenciálra hozhatók, hogy mindegyikből kisülési indul meg. Nagy sűrűségű csősugarak előállításakor igen elő-10 nyös, ha az anóda nyílása és a csősugár ki­lépő nyílás'ával ellátott katóda közötti távol­ságot a kisülésben résztvevő katódafelületek egymástól való távolságához viszonyítva ki­csinynek választjuk. 15 E készülék előnyös az islmeretes, oly cső­sugárkészülékekkel szemben, amelyekben az anóda csak az egyik oldalán nyitott és apie­lyekberr'az anódanyílás és a katóda közötti távolság nem az előbb megadott szabály 20 E'zerinti. Az előny abban mutatkozik, hogy azonos gáznyomás esetén nagyobb erősségű csősugárkisülés keletkezik. Ennek oka első­sorban az, hogy nemcsiak a csősugár kilépő nyílását hordozó katóda, hanem a vele át-, 25 ellenesen fekvő katóda is résztvesz a töltés­hordozók képzésében. Az egyik katódafélű­iéiből kilépő elektronok ugyanis a villamos tér hatására a másik katódafelület irányá­ban vándorolnak, az e katódafelület és az 30 anódanyílás között uralkodó térben fékeződ­nek és az anóda belsejébe visszaszorítódnak. Minthogy e közben csekély sebess'égű terü­leten haladnak át, fokozott mértékben lép előtérbe az ionizálás útján új töltéshordozó­ikat képző tulajdonságuk. Ez oknál fogva az 35 anóda egyik oldalán bekövetkező kisülést az átellenes' oldalon fekvő katódjafelületből ki­lépő elektronok erősítik. Ennek az a követ­kezménye, hogy azonos csősugárerősség csekélyebb nyomás mellett érhető el, mint 40 a második hatás'os katódafelület alkalma- , zása nélkül, amely az ismeretes csősugár­készülékekben hiányzik. Ennek akkor van különös jelentősége, ha a cs'ősugár oly térbe kerül, amelyben az 'ott alkalmazandó és a 45 csősugárrészecskék gyorsítására való fe­szültségek szempontjából igen kis nyomás kívánatos. Ezt a teret ugyanis a gyakorlati kivitelezésben nagy vákuumot adó szivaty­tyúval kötik össze, míg az anóda belső tere 50 gázvezető berendezéssel áll összeköttetés­ben. Minél csekélyebb lehet tehát a nyomás az anóda belsejében, annál inkább lehet ugyanazt a szivattyút alkalmazni. Minél tágabb a csatorna, annál nagyobb a felhasz- 55 ríálható csős'ugáráram. Az ábrák a találmány szerinti csősugár­készüléket példaképpeni kiviteli alakjait — részben vázlatosan — mutatják. A cso­sugár-készülék (1) anódájának két átellene- 60 sen fekvő (2), (3) nyílása van. A nyílásokkal szemben a (4), (5) katódafelületek vannak. A példa szerinti kivitelben a két katódafelü­letet a vezető anyagból álló (6) cső össze­köti, úgy hogy mindkettő potenciálja azo- 65 nos. Az 1. ábra szerinti kiviteli példában a

Next

/
Oldalképek
Tartalom