134624. lajstromszámú szabadalom • Kettősfalú ablakrepülőgépekhez

Megjelent 19*8. évi jűlius hó 1-én. MAGYAR SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 134624. SZÁM. V/h. OSZTÁLY. — M-12498. ALAPSZÁM. Kettősfalú ablak repülőgépekhez. Messerschmitt A. G., Augsburg. A bejelentés napja: 1942. évi október hó 16. Németországi elsőbbsége: 1941. évi június hó 21. Hogy repülőgépek ablakainak belső oldalán az utastér belsejében lévő nedvesség alacsonyabb külső hőmérséklet esetén ne csapódjék az ablak belső oldalara, az ilyen 6 ablakokat, különösen nagy magasságokban közlekedő repülőgépeknél kettős fallal szerkesztik. Emellett rendszerint a külső vastagabb fal veszi fel a belső nyomást, míg a belső fal mindkét oldalán közelítően azonos 10 nyomás uralkodik. A vastagabb falnak kivül való elhelyezése azzal a további előnnyel jár, hogy a hőátmenet a belső és a külső levegő között kisebb. Ha a két fal közötti teret légmentesen lezárnók, akkor a légnyo-15 másnak az utastér belsejében való ingadozása következtében a belül fekvő vékonyabb lemezt oly nyomáskülönbség venné igénybe, melynek az ellenállni nem képes. Ezért ismert megoldásoknál a két falat egymással 20 nem mereven, hanem ránczsák közbeiktatásával rendezték el, úgyhogy a két fal közötti nyomás mindig az utastér belsejében uralkodó nyomásnak megfelelően változhat. A két fal közötti légmentesen lezárt térben 25 nedvességet felvevő anyagból 'készült betétet szoktak elrendezni. Emellett hátrányos a belső lemez mozgathatósága és fennáll az a veszély, hogy a ránczsák meghibásodik és nem tömít. 30 A találmány kettősfalu ablak, melynek mindkét fala közös keretben helytállóan van elrendezve és amelynél a külső vastagabb fal az utastér belsejében uralkodó nyomást egymaga veszi fel és az ablaknak oly eszko* zei vannak, amelyek a két fal közötti tér és 3§ az utastér közötti nyomáskiegyenlítést lehetővé teszik, mimellett a két fal közötti térben nedvességet felvevő, úgynevezett szárító betét van. A találmány szerinti ablaknál a fent már leírt körülmények között nedves- 40 ségnek a belső falra való lecsapódását megakadályoztuk. A találmány értelmében a két fal közötti tér a szárítóbetéten át közlekedik az utastérrel, úgyhogy a két tér közötti nyomás kiegyenlítődhet, a két fal közé azon- 45 ban nedvesség nem juthat. Hogy a két tér közötti nyomáskülönbség előre meghatározott nagyságánál kisebb nyomáskülönbség esetén levegő a falak közötti köztérből az utastérbe és fordítva ne ára- 50 molhassék és így a betétet túlságos sok nedvességgel ne terheljük, aminek az volna a következménye, hogy a betétet nagyon nagyra kellene méretezni és sűrűn cserélni, a találmány értelmében é közlekedő csator- 55 nában oly szelepet alkalmazunk, amely csak a két tér közötti, előre meghatározott nyomáskülönbség elérésekor nyit. A falak közötti köztér és az utastér közötti összekötővezetékbe előnyösen rugóval 60 terhelt szelepet iktattunk, amely csak a két fal közötti tér felé nyílik és így levegőnek csak az utastérből a szárítóbetéten át, a falak közötti térbe való átáramlását teszi lehetővé. Ezzel a szeleppel és a szárítóbetéttel 65 párhuzamosan ellentétes értelemben nyíló