134372. lajstromszámú szabadalom • Eljárás építőkő előállítására
Megjelent 1948. évi május hó 3-án. MAGYAR SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 134372. SZÁM. VlII/a. OSZTÁLY. — S-19143. ALAPSZÁM. Eljárás építőkő előállítására. Szabó Ferenc oki. kőművesmester, Budapest. A bejelentés napja: 1942. évi szeptember hó 14. Az építőiparban a téglagyárak a rendkívül nagy téglaszükséglettel nem tudnak lépést tartani úgy, hogy az állandó téglahiány miatt az építkezésekben fennakadások mutatkoznak. 5 Ä téglahiányon kívül a fuvarozó-eszközökben mutatkozó hiány is akadályokat jelent, amenynyiben a téglának a téglagyáraktól rendszerint nagyobb távolságokban lévő munkahelyekre szállításához nem áll elegendő fuvar. 10 rendelkezésre. Az esetek túlnyomórészében, főként kislakásépítkezéseknél, a szerény anyagi viszonyok között élő építtetők még bankkölcsön megszerzés© esetén sem tudják a téglával való építkezés 15 magasabb költségeit fedezni, miértis kénytelenek a helyszínen előállítható, lényegesen olcsóbb vályogtéglát felhasználni. A vályogtégla azonban, főként árvízveszélyes területeken nem felel meg a célnak, mivel attól kell tartani, 20 hogy a legközelebbi árvíz a vályogból emelt épületet alámossa, ledönti. A találmány szerinti eljárással előállított építőkő (építőtégla) az előzőkben felsorolt hátrányokat kiküszöböli. A drága téglát pótolja, 25 nagy szilárdságú és teherbírású és a helyszínén állítható elő, tehát téglának nagyobb távolságból való szállítása feleslegessé válik és ugyanúgy lehet vei« falazni, mint a téglával. A találmány szerinti eljárás legfontosabb elő-80 nye, hogy túlnyomórészt oly anyagok felhasználását teszi lehetővé, amelyek bárhol, tehát rendszerint az építkezések közelében is olcsón beszerezhetők. A találmány eljárás építőkő előállítására, melyet az jellemez, hogy pihent vagy mosott 35 kőszénsalakot homokkal, cementtel és vízzel keverünk, a keveréket földnedves állapotban formába öntjük, csömöszöljük, a formából kiemeljük, a forma fenéklapján kötni hagyjuk, 24 órás pihentetés után vízzel bőségesen ön- *" tözzük. Két-három heti száradás után az építőkövet beépíthetjük. Tetszóssaerinti, pl. szabványos1 tégla-méretekkel bíró építőköveket készíthetünk, azonban előnyösebb nagyobb méretű építőkövek készí- 45 tése, mivel ezekkel egyrészt gyorsabban megy az építkezés, másrészt a nagyobb méretek ellenére nem fárasztóbb a munka, mivel a találmány szerinti eljárással előállított építőkövek fajsúlya az égetett téglák fajsúlyánál 50 kisebb, üreges építőköveket is készíthetünk, amelyek jó hőszigetelést biztosítanak. Az üreges építőkövekből, célszerűen, az északi oldalra eső és a szélnek erősebben kitett, külső falakat vagy az összes külső falakat emelhetjük, to- "" vábbá az üreges építőkövekből a kéményeket építhetjük és vízvezetéki-, gáz-, villamos vezetékek rejtett szerelésére használhatjuk fel. Célszerű méretek hasábalakú építőköveknél: 54 cm szélesség, 34 cm hosszúság, 10 cm ma- 60 gasság. «Pihent kőszénsalak» elnevezés alatt bly kőszénsalakot értünk, amely már egy-két évig a szabadban feküdt és így az esők jól kilúgozták. Pihentetés helyett, amennyiben meg- 65 felelő kiáztatási, kilúgozási lehetőség áll rendelkezésre, pl. folyó vagy patak partján, úgy a kőszénsalakot vízbe öntjük, gondoskodva arról,
