134146. lajstromszámú szabadalom • Iszaphevítő berendezés
Megjelent Í948. évi március hó i-én. MAGYAR SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 134146. SZÁM. lV/i. (XVII/d.) OSZTÁLY. — 8-19205. ALAPSZÁM. Iszaphevítő berendezés. F. L. Smidtli & Co. . A bejelentés napja: 1942. évi november hó 4. E találmány iszaphevnő berendezés, amely például a vegyészeti ipar oly ágaiban alkalmazható, ahol iszap a kiindulási anyag. me‘ lye.t hőkezelésnek vednek alá és ahol az isza- 5 pót. külön készülékben kell min.egy 80 C." hőmérsékletre heveífeni. Ennél erősebb hevítésnél már oly erős a párolgás, hogy az iszap ragacsossá válik, miértis ilyen nagyobb fokú, már szárításnak nevezhető he" 10 vitéshez más készülékek szükségesek. A találmány továbbá nyers cementiszap. mé--ziszap és effélék előhevitésére való berendezés. may anyagok azután az é'gető kemencébe hozandók. 15 A találmány szerinti iszaphe.vítő berendezés. közepe hossztengelye körül forgó hengeres kamra, melyeit veleforgó, laza hőkicserélő testekkel részben töltött, cellák környeznek. A középső kamra és a cellák köz'ti ¿0 falban rostéllyal! fedett nyílások vannak, melyek csak a gázokait bocsátják át és a cellákban levő hőkicserélő töl ;e léket vissza" tartják. A nyílásokon át a cellákból a középső kamrába meleg gáz áramlik és ellen- 25 kező irányban a hideg iszap. A cementgyártásnál a cementégető kemence például forgó csőkemence elhasznált égési gázai vezethetők az iszaphevitő készülékbe. A celláknak rostéllyal fedett nyílásain fe- 30 líül oly nyílásaik á;s vannaik, melyeken át egyfelől forró gázok a cellába hatolhatnak, másfelöl pedig melyeken át: az előmelegített iszap a cellákból kivezethető. A cellákat annyi hőkicserélő testtel töHjük meg és a tyS cég, Ivopenliága. Dánjai elsöblsége : 1941. évi november hó 4 nyílásokat úgy méretezzük, hogy a gázok- 35 nak a forgó cellák minden helyzetében az iszappal burkolt laza hőkicserélő tölteléken kérésziül kell áramolniok. Töltelékként jó hővezető és nagy felületű testeket alkalmazunk, például kovácsol: vasiból készült, esa- 40 vart rúgó alakú testeket. A középső kamra egyik vége zártfalu, másik vége pedig a veleforgó előkamra felé nyitót:. Az iszapot folytonosan vezetjük az előkamrába- melyen át a hevítő berende- 45 zésből távozó gázok a kürtőbe jutnak- Az előkamrában elrendezett serleges merítőkerék szabályos időközökben egy-egy adag iszapot juttat a középső kamrába. A berendezés egy vagy több, vele együtt- 50 forgó, külső kamrával is kiegészíthető, mely kamrákba a cellákban felhevített iszap át" folyik. A friss gázok ezeken a külső kamrákon át jutnak a cellákba. A cellák és külső kamrák hossza egyenlő 55 lehet a középső kamráéval és e cellák és kamrák összességének mindegyik végén egy-egy közös végfala lehet. Az egyik végfal az előkamra hátfala, melynek a középső kamrával közlekedő nyílása van. a másik (¡o végfalban pedig a külső kamrákból kivezető nyílások vannak, melyeken át a felhevítetr iszap eltávozhat, a forró gázok pedig beáramolhatnak. Az iszaphevitő berendezés legegyszerűbb (¡5 kiviteli alakja egy dob lehetne, két gázát* eresztő ha.rántfallail. mely dobban a gázok például jobbról balra áramolnak, az iszap
