132904. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gázturbinák üzemének szabályozására

Megjelent 1944. évi július hó 15-én. SZABADALMI BIRÓSÁÜ MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI LEIRAS 132904. szám. V/d/2. oszlály. — J—4461. alapszám. Eljárás fe hí'rendhzés gázUirhinák üzemének szabályozására. Jendrassik György oki. gépészmérnök, Budapest. Á beje'ciités napja: 1942. évi február hó 26. Gázturbinák hatásfoka tudvalevőleg a turbinákban áramló munkaközeg hőfokától függ. Minthogy a hatásfok termodinamikai okokból általában annál jobb, minél 5 nagyobb hőmérsékleten expandál a munkaközeg a turbinában, fontos, hogy azt a hőfokot, melyet a szerkezeti anyagok a fellépő igénybevételeknél huzamosabb időn át is a megengedettnél nagyobb deformáló ció vagy törés nélkül elbírnak, jól megközelítsük. Ez a hőfok a most említett okokból számottevően túl nem léphető, a hatásfokra való tekintettel pedig lényegesen nem is csökkenthető. 15 A találmány tárgya a jó hatásfokot biztosító, kívánatos hőfoknak a gázturbina változó üzemi viszonyai között is lehetőleg (azaz legalább is megközelítően) állandó értéken való tartása, s az erre irá-20 nyúló szabályozási eljárás oly gázturbinaberendezéseknél jön tekintetbe, melyeknél a berendezésnek különböző üzemi viszonyokhoz való beszabályozása az alábbiakban körvonalazott, találmány szerinti hő 25 ínérsékletszábályozáson kívül legalább két oly, önmagában véve isméit szabályozási művelettel történik, melyek a berendezés üzemi állapotára, főleg hőmérsékletére egymáshoz képest különböző mértékben 20 hatnak vissza. E visszahatások következtében a hőmérséklet nem kívánatos módon tolódhatik el, s az ezzel járó említett hátrányok megszűntetését célzó találmány értelem szerint a hőmérsékletnek oly mó-35 ctan való utánszabályozásából áll, hogy az a kívánatos hőmérsékletkörzeten belül maradhasson. A találmány lényegének megértésére példaképen abból indulunk ki, hogy a teljesítmény szabályozásakor úgy a munka- 40 közeg mennyiségét, mint pedig az ebben elégetendő i üzelőanyagmennyiséget egyértelműen változtatjuk, pl. a terhelés csökkenésénél csökkentjük. Ez az egyértelmű változtatás, a felvett példaképeni esetben 45 tehát a munkaközegmennyiség és a tüzelőanyagmennyiség egyidejű csökkentése már a hőfok állandó értéken való tartása érdekében történik, minthogy a munkaközeg mennyiségének változatlan tüzelő- 50 anyagmennyiség mellett való csökkentése a hőmérsékletet emelné, viszont a tüzelőanyagnak változatlan munkaközegmenynyiség mellett való csökkentése a hőmérsékletet csökkentené. Eszerint e két sza- 55 bályozási művelet az üzem hőfokát egymással ellentétes értelemben befolyásolja, minek folytán a hőmérséklet egy közbenső kiegyenlítő értékre igyekszik beállni. Annak a lehetősége, hogy e kiegyenlítő ér- 60 ték a kívánatos hőmérsékletkörzeten belül maradjon, elméletileg ugyan adva van, mindazonáltal a gyakorlati esetekben a hőmérséklet tényleges változása a hőmérsékletre erősebb mértékben visszaható szabá- 65 lyozást követő új stacioner állapotbeli által azonban a hőmérsékletnek a szabályozási: követő új stacioner ' állap/oLbeli; végértéke még mindig kívül juthat a kívánatos hőmérsékletkörzeten. 70