132900. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szekunderemissziós elektródák előállítására

Mjgfelent 1944. évi £únius hó 15-én. \ . MAGYAR KIRÁITI #^SE SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 132900 szám Vll/d. osztály. — F—9817. alapszám. Eljárás szekundereniissziós elektródák előállítására. „Fides Gesellschaft für die Verwaltung und Verwertung von gewerblichen Schutzfechten mit beschränkter Haftung", Berlin, mint a Siemens & Halske Aktiengesellschaft Berlin-Síeinensstadt-í cég jogutódja. A bejelentés napja: 1942, évi május hó 1. — Németországi elsőbbsége: 1941. évi május hí 21. Ismeretes, hogy vjezető alátétre felvfitt nagy mértékben szigetelő, mintegy 10-7

—3, 10-5

cm vastagságú rétegből álló szekuindieremisísziós elektródákkal igen nagy, 5 mintegy ezerszieres, (sőt ennél n'agyobb árjamerősítés érhető fel. Ez a Mait* haEásként jsmert Jelenség arra vezethető vissz? hogy a szigeüeJőréteg felülete a szekunder elektródák kilépése következtében az alá. io téttel szemben ,pozitjv töltést kap, úgyhogy a szigetelőrétegben nagy villamos mezőerösség létesül, mely mező emisszió következtében a ívezető alátétből járulékosan elektronokat szív ki. A Malter-ha'.ás következtében 15 inén nagy erősítési lényezőjű szekunderemisszio elektródáknak (azonban az a hátrányuk, hogy a rétegek erősítési tényezője a primer láraratól íügg és hogy utóhatásként tehetetlenségi jelenségek mutatkoznak 20 oly szekunderemissziós rétegeknél, melyeknek erősítési tényezője mintegy 100—200, e tehetetlenség okozta jelenségek már annyira csekélyek, hogy az erősítési tényező a primeráramtól oly kis miértékben függ, 25 hogry a >lrétegek kis frekvenciájú áramerősí. téséhez további intézkedések nélkül alkalmazhatók. A találmány eljárás oly szekunderemiszsziós elektródák előállítására, melyek' ve-30 zető alátétekre felvitt szigetelőrétegből állnak, mely oly vastag, hogy Malter-féle emisszió keletkezik. A találmápy' abbaint van, hogy reakcióképes légkörben alkáliföldfémet égtetünk el és a keletkező alkáliföldfémíüstöt a szekundéi-emissziós elekt- 35 ródán lecsapjuk. Reakcióképes légkörként célszerűen oxigént vagy klórt alkalmazunk. Megfelelő rétegeket kapunk akkor is, ha az alkáüföldféniet oly :

légkörben égetjük el, mely reakcióképes és nem reakció- 40 képes gáz keverékje. Ilyen keverék argonból, és csekély mennyiségben oxigénoől áHhaft. A 'rétegek előállításához magnézium mellett egyéb aJkaliíAldíéjmet, például báfrir umot vajgy kalciumot is használhatunk, me- 45 ryek elégetéskoí* elegendő nagy mennyisé-, gfű meleget fejlesztenek. Alkalmazhatunk ajzonban oly "keveréket is, mely önmagában, el nem égő alkálifémből és nagy melpgfejlesztés közben elégp alkálifémből, vagy 50 több ily íém keverékéből van. A találmány szerinti eljárással előállít " tott rétegek aílkálifqldfémvegyüliet mellett még szabad "alkáljíöldfémet is tartalmaznak. A szabad alkáliföldfém mennyiséget 55 még szzal is növelhetjük, hogy a rétegre utólag nemas.'gáz légkörben járulékosan alkáÜifölídfémet gőzölünk lel. A találmány' értelmében alkáliföldfém elégetésével előállított rétegekre további réteget is felgö- 60 zölhetünk, mely alkáliföldfém és alkáliföldfém végy üle t keverékéből van. Evégből