132882. lajstromszámú szabadalom • Röntgenberendezés

Megjelent Í944. évi június hó 15-én. MAGTAB KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 132882. szám. VH/e. osztály. — K—15449, [alapszám. Röntgenberendezés. Koch & Sterzel Aktiengesellschaft, Dresden. A bejelentés napji: 1941. évi március hó 27. — Németországi elsőbbsége: 1940. évi március hó 27. Röntgenképek felvételénél a felvétel jóságát a helyes csőfeszültség és az áramerősségből, valamint az időből, tehát a milliamperek számából és a másodpercek szá-5 mából alkotott szorzat (mAs) határozza meg. Meghatározott tárgyról kellő mértékben feketedett felvétel előállítása végett a csőfeszültség és az mAs szorzat különböző értékpárjaival dolgozhatunk. Ha 10 ezeket az értékeket adott felvételi tárgy esetén diagrammban visszük fel, akkor folytonos görbét, az úgynevezett megvilágítási görbét kapjuk, melyből megállapítható, hogy milyen mAs értékeket kell be-15 állítani, ha egy és ugyanazon felvételi tárgyról az emulzió ugyanolyan feketedése mellett különböző csőfeszültségekkel kívánunk képeket előállítani. Hogy adott esetben milyen csőfeszültséggel kell dol-20 gozni, ez a diagnosztikai céltól függ. Ha például korai beszűrodést veszünk fel, akkor ellentétekben dús képre van szükség. Ebben az esetben tehát kis csőfeszültséget és nagy mAs értéket választunk. Ha 25 viszont valamely vizsgált esetben keményebb sugárzásra van szükség, akkor nagyobb csőfeszültséggel és kisebb mAs szorzattal dolgozunk. Nyilvánvaló tehát, hogy a mindenkori 30 körülményeknek és a röntgenológus kívánságnak megfelelően a csőfeszültség és a mAs szorzat különböző kombinációival történő felvételekre van szükség. Ezeknek a kombinációknak á számát még fo-35 kozzák egyéb, szintén figyelembeveendő tényezők, mint amilyenek a felvétel tárgyának a sugárzás irányában mért vastagsága, a gyújtópont és a film egymástóli távolsága, a filmanyag, a fóliaanyag, a rekeszek mineműsége és a felvételnél 40 használt ,szűrő. Ha az elérhető legjobb képminőségre törekszünk, akkor ezeket a tényezőket mind figyelembe kell venni és módunkban kell, hogy legyen a röntgenkép jóságát befolyásoló tényezőknek, te- 45 hát a csőfeszültségnek és a mAs szorzatnak lehetőleg tág határok közötti megválasztása, Az eddig ismert röntgenkészülékek, melyeknél a csőfeszültséget és a mAs szorzatot befolyásoló szabályozó készülé- 50 kek szabadon állíthatók be, lehetővé teszik a fenti felvétel kielégítését. A készülék kezelése azonban rendkívül nehézségekbe ütközik. Különösen nehéz mindezeknek a tényezőknek a csőfeszültség és a mAs 55 szorzat beállításánál való figyelembevétele még akkor is, ha mindkét szabályozó készülék beállító skálája mellett még egyegy külön szervskálát alkalmazunk. Azok a beállítási körzetek ugyanis, amelyeket co ezen a két szervskálán esetenként alkalmazni kellene, egymást átlapolják, úgyhogy az áttekinthetőség elvész, hacsak nem korlátozzuk magunkat néhány, aránylag kevés tényezőre. Az ilyen korlátozás 65 azonban a fent említett okokból nem kívánatos és a beállítást megnehezíti, ha más egyéb, a jskálákbn fel nem tüntetett tényezőket mégis figyelembe akarunk venni. A röntgenkészüléknek az eddig szokásos és ?o