132870. lajstromszámú szabadalom • Töltényvonómű gépfegyverekhez

Megjeleni 1944. évi június hó l_-énu ' " ' ' : » ' ~ ' — - — _————-— — , __ __ __ _____ . _____ . _a MAGYAR KIRÁLYI (í^^p SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 132870. szám. XIX/t». osztály. — D—5543, alapszám. Töltényvonó gépfegyverekhez. „Danuvía" Fegyver- és Lőszergyár Részvénytársaság cég, Budapest. A bejelentés napíi: 1942. évi március hő 1». Nagy tűzsebességű gépfegyvereknél, nevezetesen géppuskáknál és gépágyúknál;, a töltények kivonása a töltény hevederből vagy tárból hirtelen rántással, vagyis 5 lökésszerű gyorsítással 'megy végbe, áz eközben fellépő nagy tehetetlenségi erők és rezgések a lövedéket a töltényhüvelyben meglazítják, sőt annak kiesését is előidézhetik a hüvelyből. A kiesett lövedék 10 a gépfegyver működését megakasztja. Az említett hátrány kiküszöbölésére több szerkezet ismeretes. Például a 120076. sz. szabadalom szerinti töltényhozzávezetőiiél a zároló a töltényeket helytálló tengely 15 körül lengő lassító, áttételi emeltyűmű közvetítésével húzza hátra. Ilyenkor a tölténynek kezdeti felgyorsulása (és a hátsó helyzet elérése előtti lelassulása) kisebb, mintha a töltény a hátraszökő zárolóval egyült 20 és ennek mindenkori sebességével mozogna. Ezek a szerkezetek azonban — különösen magaissági irányban — sok helyet foglalnak el és általában olyan burkoló tokot iigényelnek, amely íontos alkatré-25 szék elhelyezésére való. A találmány célja olyan töllény-vonómű létesítése gépfegyverekhez, amely az eddigi töltény vonóműveknél kevesebb helyet igényel és egyszerűbb fedél alkalmazását 30 engedi meg. A találmány szerinti töltény vonóműben a zároló — vagy a lövés után hátrajszökő ill. elmozduló valamilyen más alkatrész — a töltényvonót olyan hátraszökő lassító áL-35 teleli emeltyű közvetítésével viszi hátra, amelynek egy vagy két pontja vezetve van. Ilyen töllényvonóműves gépfegyverek használata különösen ott jelent nagy előnyt,; ahol csak kis férőhely áll rendelkezésre. ' A mellékelt rajz 1—4. ábrái a találmány 40 szerinti töltényvonómű négy kiviteli alakját példaképen, vázlatos oldalnézetben tüntetik fel. A töltényvonóművet mozgató alkatrész mindegyik esetben olyan :—A— zároló, amely a záróbelyzetben van. 45 Az 1. ábra szerinti kivitelnél az —A— zároló —a— pontjánál elforgathatóan ágyazzuk a hátraszökő B lassító áttételi emeltyű egyik végét. A B emeltyű másik végén c központú b szemölcs van, melyet 50 ia t, pálya vezet. A B emeltyű közepetáján levő d ponthoz kötjük be a D töltény-t vonó hátsó végét. A töl tény vonó elülső —p,— vége a tői tény hevederben vagy -tárban nyugvó és bevezetésre váró E töltény 55 íenékperemébe kapcsolódik. Ennek a töltényvonóműnek a működését az alábbiakban ismertetjük. Az elsütés után az A zároló a nyil irányában nagy kezdeti gyorsulással hátra- 60 szökik. Ha a B emeltyű c pontja az ismert lassító áttételi emeltyűk mintájára helytálló volna» akkor a D töltényvonó az a-d és a-c kanok arányától függő mértékben kisebb" «febességgel futna \ hátra, 65 mint a zároló. (Viszonylagos lassítás). A B emeltyűnek tehát már ekkor is lassító hatása van. A B emeltyű c pontja azonban nem helytálló, hanem -elmozdul, mert a