132865. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cinknek cinkporból és hasonló fémes cinket tartalmazó termékekből való kiolvasztására

Megjelelit 1944. évi "jujiiais hó 15-éiú ÍAfílAl XUSALf! ^^^K SZABAÍAIMI BffiŐ&U SZABADALMI LEÍRÁS 132865. szám. XH/g. (IV/h/1. iosziály. — 2—2489, alapszám. Eljárás cinknek cinkporbé! és hasonló fémes cinkét taríialmaKÓ termékekből való kiolvasztására. Stoiberger Zink Aktiengesellschaft für Bergbau und HüttenbeMeb Aachen, és Metallgesellschaft A. G. Frankiad a/M. A bejel8nlés napja: 1938. évi augusztus hó 25. — Németországi elsőbbsége: 1938 évi május hé 2fl. A cinknek cinkporból vagy hasonló, fémes cinket tartalmazó anyagokból való. kiolvasztásához mozgatott és kívülről fűtött 'edények előnyösen forgatható doook 5 alkalmazhatók, melyekbe a kiindulási anyagokat folyatóany agok alkalmazása; nélkül adagolják és melyeknek belső falát kiolvasztás közben a cink olvadáspontja 'fölötti hőmérsékleten tartják. Ennél a 10 munkamódnál az egyes cinkrészecskék egyesítéséhez szükséges felületi tulajdonságokat főleg a kiolvasz táshoz használt dob, illetve a mozgatott tar lány belső falán fellépő súrlódással hozzák létre. Egyéb t5 eljárások szerint a cinket hasonló feltételek betartása közben villamos kemencében vagy oly kemencékben olvasztják ki, melyekben az anyag a fűtőgázokkal közvetlenül érintkezik. Kiolvasztás közben a 20 kiolvasz táshoz használt kemencében levő töltet térfogata csökken. A térfogatcsökkenés akkor a legnagyobb, amikor a töltetben jelenlevő cink egy része fémfürdő alakjában a töltet alatt levált és e térfo-25 gatcsökkenés tovább halad, míg a cinknek mintegy féle kiolvadt, ami a töltet kiolviasztásához szükséges időtartam mintegy két. harmada alatt következik be. A töltet ekkor a kiolvasztáshoz használt térnek már csu-30 pán egyharmadát tölti ki. Ha most megkíséreljük, hogy a szabaddá vált kemenceteret úgy használjuk ki, hogy ebben az időpontban a cinklarl'almú kiindulási anyagok további mennyiségét adagoljuk be, ki-35 tűnik, hogy gazdasági előnyt nem érhetünk el, mivel á kiolvasztás időtartama jelentősen növekszik. Ez a töltet szokásos kezeléséhez szükséges idő felével vagy még nagyobb mértékben növekszik, úgyhogy a kemence tér jobb kihasználása ezzel nem 40 válik lehetővé. Ügy találtuk, hogy ezt a célt, — mégpedig nagy inertekben — azzal érhetjük el, hogy a járulékos mennyiségeket a kiolvasztó kemencébe akkor adagoljuk, 45 amikor a töltet már annyira fel-i hevült, hogy alakítható vágy pépszerű állapotot vett fel, ami akkor következik be, amikor a töltet hőmérséklete mintegy a cink elvadáspontját érte 50 el. Ezt az állapotot például 1 m átmérőjű és 2 m hosszú, kívülről fűtött kiolvasztódobnál P/3

—2 órai heyílési időtartam után érjük el. Jelentős mennyiségű cink ekkor még nem vált le folyékonyan. A töltet tér- 55 foga les ökkenése azonban ekkor már oly méretű, hogy utólag jelentős százalékos mennyiségű töltetet adagolhatunk J>e. Meglepő módon kitűnt, hogy ekként dolgozva a kiolvasztási időtartiamot nem kell meg- 60 ihosszabbí tanunk. A százalékos cinkkitermelés (nyereség; azonos kiolvasztási időmek lett közei azonos, mint hogyha a kiolvasz-' tás közben beadagolt töltet nélkül dolgozunk. Még a kemence fűtését sem kell fo» 65 kőznünk. Különleges esetekben, ha például a kemerioeterei nem kell lehető legnagyobi)' mértékben kihasználnunk, a töltetet már korábbi időpontban, .például egy vagy félórával a kiolvasztás megkez- 70