132860. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés képlékeny masszák kialakítására alakmásokkal való sajtolás révén

Megjeleni 1944. évi június hó 15-én* MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 132860. szám. XVII f. (íV/h/i.) osztály. — S—19295. alapszám. Eljárás és b?rená>zés képlékeny masszák kialakítására alakmásokkal való siajto'as révén. Stauszíegel-Industríe Aktiengesellschaft cég, St. Pölten (Németország). A bejelentés napj i: 1938, évt szeptember hó 14. A legkülönbözőbb ipari ágakban sz|ükiséges a képlékeny masszáknak alakmásokkal való sajtolás révén meghatározott alakot adni. De Igyakran az ilyen kialakításnál 5 fiz a féladat, hogy pl. a képlékeny masszár ba különféle anyagú erősítő betéteket helyezzenek bele. Az ilyen sajtolási eljárásnál jaz a hátrány lép fel, hogy a képlékeny anyag felületével az alakmáshoz ra-10 gad és a kialakított sajtolt tárgynak szakadozott felülete és» csúf külseje lesz. Ismeretes már spolárolajjal vagy az ú. n csákozó olajjal kevert poralakú maszszák kialakítása csavaros vagy .emelős saj-15 tolókban, amelyek a fémlap (a'akmás) megfelelő mélyedéseiben a port összc.íajtolják. De azon célból, hogy elkerüljük pl. a készresujlolL tányérnak a nyomófejen vagy a bádogformában a íüggvemaradásál„ajáii-20 lotlák már a nyomófejet a sajtolás előtt lerpenünolajjal, vagy petróleummal, vagy effélével benedvesíteni,, ami a sajtolt anyag adhézióját a fémhez megszűnteti. A találmány .célja, hogy szerkezetileg 25 teljesen egyforma pontosan sajtolt testeket kapjunk^ 'amelyek sem a sajtolás alatt, sem utána inem ragadnak az alakuláshoz és így nem sérülnek meg, sem szerkezelük egyenlősége a •belsejükben vállo-30 zást nem ..szenved. Ellenkezőleg, a találmány szerinti sajtoló eljárás különleges kivitelével a termék készíléjíének éppen a befejezése előtt lehetőséget nyújtunk, a belsejében esetleg még jelenlevő szerkezeti 35 egyenetlenségeket a sajtolórészck pl. alakmás gyúró hatásával kiküszöbölni a sajtolandó testre rugóval eszközölt rugalmas nyomással. A kiiűzött feladat megoldása olymódon történik, hogy először a sajtoló folyamat előtt vagy .alatt a 40 képlékeny masszának az alak'máshoz viszonyítva oly hőfokkülönbséget adunk, hogy a sajtolandó anyag ne ragadjon az alakmáshoz, azután az alakmással végezzük a sajtolási a préselendő anyag- 45 hoz való rugalmas odaszorításával. Az eljárás elért hatása és pedig az odaragadás szempontjából, nem bír fontossággal, hogy az olajai (pl. csákozóolajat) a képlékeny anyagba helyeztük-e, vagy pedig a formázó 50 test kenésére használtuk. A jelen esetben képlékeny masszák alatt különösen ásványi anyagú masszákat, szerves rostanyagokat értünk, melyek tetszőleges kötőanyagokkal szerves rostok ke- 55 vérekéként elkészíthetők, továbbá cellulóza masszák, melyek kötőanyagokkal vagy ezek nélkül a sajlolás révén szerkezetükben rögzítődnek és mindenesetre keményíthetők. A bejelentő kimerítő kísérletei azt nra- 60 tatja k, hogy homogén sajtolt testek egyforma, illetve 'egyöntetű felülettel, valamint a képlékeny masszák odar.agadasan.ak megakadályozása az alakmáshoz csak akkor érhető el, ha a képlékeny massszák 65 az alakuláshoz viszonyítva pontosan meghatározott hőfokkülönbözettel bírnak, amely a feldolgozandó anyagtól,, nedvességétől és zsírtartalmától függ és ha a gyártási hőfokot úgy választjuk meg, hogy az 70