132847. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kemény, mindkét oldalukon síma rostanyaglemezek előállítására

Megjelent 1944. éví június hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG *fr» - e-SZABADALMI LEÍRÁS 132847. szápi. XHI/d. (VIII.«.) osztály. — ^—15722 alapszám. Eljárás kemény, mindkét oldalukon sima roslanyaglemezek előállítására. Basler Hermann gyáros, Berliii Dahlen (Németország). A bejelentés napja: 1940. évi június hó 27.* — Németországi elsőbbsége: 1939. évi július hó 25. A romániai szabadalom száma: 31020. A találmány eljárás kemény, mindkét oldalukon sírna rostanyaglemezek előállítására. Kemény rostanyaglemezeket tudvalevő-5 leg úgy készítenek, hogy növényi rostanyagot kötőanyaggal vagy anélkül vízben iszapolnak, azaz rostanyagpépet állítanak elő. amelyhez a kötőanyagokon felül esetlegmeg a kész lemezt vízá lóvá tevő oldalo-10 kat Vagy keverékeket adnak hozzá, azután a rostanyagpépet hosszúkás vagy kerek fizitás gépben vagy más ismert módon redvesen alakítják, az alaktestet részben víztelenítik, majd nedves lemezekre vág-15 ják és ezeket fűtött sajtóban nagy nyomás és hő alkalmazásával készre sajtolják. A\ sajtó többnyire több emeletes és egyes emeletein felül vagy alul sima fém-20 betétje, pl. csiszolt rézlemeze van, amelynek a sajtolandó lemez másik oldalával érintkező alakmását szita alkotja. A nedves alaktestet a lemez és a szita közé fektetik, mire a fajtót összezárják és megfe-25 lelő nyomással és kellő hőmérsékleten hosszabb ideig zárva tartják. A szita egyrészt azért kell, hogy az alaktestből kisajtolt vizet kiengedje és másrészt azért is, hogy a később keletkező gőz eltávoz-30hassék és így lehetővé váljék a lemezekszárítása, amely különben annyira gátolva lenne, hogy gazdaságosan alig volna foganatosítható, nem szólva arról, hogy a száradás megnehezítése műszaki hátrányokkar is járna, pl. hólyagok keletkezésével. 35 A szita alkalmazásának azonban az a hátránya, hogy maradandó nyomot hagy a lemezek felületének hálószerű mintázása alakjában. Megkísérelték már mindkét oldalukon 40 sima lemezek előállítását olyképen, hogy a rostpéphez nedves lemezzé sajtolása előtt nagyobb mennyiségű műgyantát, vagy kínai faolajat, vagy hasonló, nagyobb hőmérsékleten folyékony és később száradó 45 anyagot kevertek hozzá, amelyet azután ismert módon lecsapattak a rostokra, mire a rostpépet a szokásos módon víztelenítették, alakították és — például keményíthető műgyanták alkalmazása esetén — a 50 rezitol állapot vagy B-állapot eléréséig szárították anélkül, hogy az alaktestre nagyobb nyomást gyakoroltak. Ily lemez fajsúlya a szárítás után a hozzáadott kötőanyag tekintetbevétele nélkül rendesen 55 02—0.4, Az említett kötőanyagokat tartalmazó előalakított lemezt végül oly sajtóba helyezték, amelyben mindkét oldalán sima felületekkel, pl. csiszolt fémlemezekkel érintke- 60 zett. Ha ennél a kezelésnél tekintettel voltak a műgyanta sajátosságára és a szárí* Ez a nap a 4030/1941. M. E. sz. rend. 2. §-a értelmében a román hatóságnál annak kiejt« tett bejeleaiAs napja.