132803. lajstromszámú szabadalom • Ötvözött vezető
Megfelelni 1944, évi június hó 1-én« 1Í16TAK iiEÁLYI SZABAD11MI BIRÓSAi SZABADALMI LEÍRÁS 132803. szám. VII/g. osztály. — B—15419."alapszám. ötvözött vezető. Betget László és Szél György gépészmérnökök, mindketten Budapesten. A bejelentés napja: 1942. évi április hó 14. A túláramkésleltetésű (lomha) biztosítóknak, azaz olyanoknak, melyek időszakos túlterhelésekre késleltetetten működnek, különösen ott van nagy jelentőségük, ahol 5 átmenetileg az üzemszerű áramerősségnek többszörösei- is föllépnek. így például motorok indításánál az üzemáramerősségnek 3—5-szöröse is előfordul, amikor a normális biztosító már nem használható, mert io kiolvad és ok nélkül megszakítja az üzemet. Az üzemi helyzet ugyanis az, hogy ily időszakos túlterheléseknél még sem a motor, sem a hozzávezetések nem melegedhetnek föl,a megengedett érték fölé, s így 15 semmi ok nincs arra, hogy valamely gyorsan működő biztosító, üzemüket megszakítsa. A biztosítóknak csak akkor kell kiolvadniuk, ha a túlterhelés már oly sokáig tart, hegy a felmelegedés káros lehet. 20 Ily túláramkésíeltetésű biztosítókat eddig különösen úgy készítették, hogy az ezüst olvadószál közepére a vele könnyen ötvöződő ónt erősítették rá, miáltal a túlméretezett olvadószál lökésszerű. túlterhe-25 léseknél általában nem olvadt ki, hosszabb túlterheléseknél azonban éppen az ötvözés helyén bekövetkezett a kiöl vadas. Az ily biztosítók hátránya az, hogy az ötvöződés már a szobahőmérsékleten is megkezdődik 30 és lassan folytatódik oly terheléseknél is, melyeknél még semmi szükség nincsen a kiolvadásra. A lassú ötvöződés az olvadóbetét eredeti tulajdonságait idővel mégváltoztatja, sokszor annyira, hogy már az 35 üzemi terhelésnél is kiolvad a biztosíték. Az ilyen biztosító tehát rövid használat után már nem alkalmas a kitűzött feladat megoldására és túlméretezése miatt még a rövidzárási biztonságot is csökkenti. A találmány kiküszöböli e hátrányokat 40 és lehetővé teszi, hogy a biztosító feladatát tényleg teljesítse is és helyesen védje meg túlterhelés ellen az utánakapcsolt vezetékeket, gépeket és készülékeket, azaz csak akkor olvadjon ki, amikor a melege- 45 dés a maximálisan megengedhető értéket már eléri. Á találmány szerinti túláramkésleltetésű biztosító, illetőleg az ilyenhez való olvadószál vagy olvadóbetét magasabb olvadáspontú fémből, különösen 50 ezüstből készült magvezetőjére a magvezetőnél alacsonyabb olvadáspontú fémet tartalmazó oly ötvözet van ráerősítve, mely a magvezető magasabb olvadáspontú fémjét előre megállapított arányban tártai- 55 mázza. Ha például a magvezető ezüstből készült, akkor ón-ezüst-ötvözetnek a magvezetőre való ráerősítésével elkészíthetjük a találámány szerinti olvadószálat, mely már csak valóban oly mértékű túlterhelés- 60 nél és oly hőfokon fog kiolvadni, amint azt előre szükségesnek tartjuk. így nemcsak az olvadószálhoz közelebb álló olvadási pontot érünk el, mintha az ötvözet helyett csupán ónt helyeztünk volna rá, ha- 65 nem a fentebb részletezett hátrányok sem fognak bekövetkezni. Itt ugyanis az ötvözőclési folyamat csak bizonyos hőfokon indul meg, és a menete az lesz, hogy az ezüst magvezetőre helyezett ón-ezüst-ötvözetnek 70