132774. lajstromszámú szabadalom • Sajtolt kollektor, melynek fémből készült rögzítő gyűrűi vannak

Megjelent 1944. évi május hó ltf-án. HA6YAÄ KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 132774. szám. VH/g. osztály. — K—15958. alapszám. Sajtolt kollektor, melynek fémből készült rögzítő gyűrűi vannak. Kautt & Baux, Vaihingen a.F., Württemberg. A bejelentés napja: 1942 .évi június hó 18. — Németországi elsőbbsége: 1941. évi június hó 19. A találmány sajtolt kollektor, melynek a centrifugális erőt felvevő fémes rögzítő­gyűrűi vannak. Az ismert kollektorok su­gárirányban elrendezett szegmenseit a 5 kollektor mindkét homlokoldalán egy-egy gyűrű tartja össze, amely sajtolt masszá­val kitöltött térben van. Az ismert kollek­torokon használt rögzítőgyürűknek négy­szögletes és viszonylag nagy keresztmet-10 szetük van. A sajtolás folyamata közben a gyűrűre folyó massza a gyűrűkre vi­szonylag nagy erőt fejt ki, úgyhogy a gyűrűk rögzítéséhez és központosításához különleges eszközöket kell alkalmazni. 15 Egyrészt a nagy keresztmetszettel mérete­zett gyűrűk, másrészt a gyűrűket rögzítő és központosító eszközök csökkentik azt a teret, amely a sajtolt massza beöntéséhez rendelkezésre áll és amely egyébként is 20 kicsinyre méretezett, úgyhogy ennek a térnek a sajtolt masszával való kiöntése nehézségekkel jár. A massza sajtolása közben -a gyűrűkben feszültségek kelet­keznek és a gyűrűk alakjukat is megvál-25 tóztatják. E feszültségek és alakváltozá­sok következtében az üzemben fellépő cen­trifugális erő hatása alatt a kollektor könnyen deformálódik. Mivel a sajtolt massza sűrűnfolyó, a szigetelés is hiányos. 30 . A találmány értelmében a rögzítőgyű­rűket huzalból, előnyösen rúgóacélból ké­szült huzalból állítjuk elő, mimellett a gyűrűnek az eddiginél kisebb keresztmet­szete és nagyobb húzószilárdsága van. 35 A találmány további részleteit a rajz kapcsán magyarázzuk, amelyben a talál­mány néhány példakénti kiviteli alakját tüntettük fel. Az 1. ábra a kollektor homloknézete és részben metszete, 40 a 2. ábra a kollektor felülnézete és rész« ben metszete, a 3—6. ábrák a gyűrű különböző kivi­. teli alakjainak nézete, a 7—9. ábrák részletek. 45 A kollektornak —e— szegmensei van­nak, amelyeket egymástól szigetelő —1~­rétegek különítenek el. Minden egyes szegmensnek —f— lába van. A kollektor mindegyik hömlokoldalán önmagában is- 50 mert módon rögzítő —a.— gyűrűt alkal­maztunk, mely a találmány értelmében huzalból van. A gyűrűket önmagában is­mert módon rögzíthetjük és központosít­hatjuk. Ha a gyűrű végei a kötés helyén 55 egymást átlapolják, akkor a gyűrűt al­kotó huzalnak csavarvonalalakja lehet. Ez esetben célszerű, ha szigetelőanyagból készült külön —c— alakdarabokat alkal­mazunk amelyek a gyűrűt rögzítik és köz- §§ pontosítják. A gyűrű végeinek összekö­tése előtt előnyösen három ilyen rögzítő testet fűzünk a huzalra. A —c—• testek egymás közt egyenlőek, az azokban levő —d—• furatok azonban az —a— gyűrűt 6f alkotó huzal csavarvonalalakjának meg­felelően az egyes —c— testekben külön­böző helyeken vannak elrendezve. A —d— furatokat előnyösen úgy rendezzük el, hogy az —a— gyűrű akkor van a ki- 70

Next

/
Oldalképek
Tartalom